Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
272 BARANYA NÉPEI. sűrű náderdők vannak ; a viz mindenütt olyan mély, hogy gázolva nem lehet benne járni. Keleti széléről átláthatja az ember az egész Hallót. A széles víztükör, magas gabona-vetéshez hasonló náderdeivel, a melyek susogva, zizegve hajlonganak; a nagy berkek, melyek szürkés-zöld ruhában északi határán emelkednek ; a keskeny fűzerdő, mely déli oldalát szegi s a terjedelmes síkság, mely a nyugati szemhatáron egybeolvad vele, hozzávéve a sok mindenféle vizimadarat; mely százféle hangon kiálltozva folytonosan száll, repdes fölötte, mikor tükrének a reggeli szellőtől fölfodrozott hullámai locsogva enyelegnek a nádszálakkal: mindez együtt mélyen hat a természeti szépségek iránt fogékony lélekre. A vizek mentén itt-ott előtűnik egy-egy halász-tanya, melyet sűrű füzes árnya borít. Hosszú póznákon kiterítve szárad a nagy háló s viz- szélén ldkptve pihen a halász-bárka. A Duna vidékét Baranyában legnagyobb részben magyarok és soka- czok lakják ; helylyel-közzel németek és szerbek is fordulnak elő. Duna- Szekcső lakossága magyar, német és szerb ; alatta Baar német. Mohácsot, mely a vármegye legnagyobb és legnépesebb nagyközsége, magyarok, sokaezok és szerbek lakják. Ettől délre Kölked s a baranya- vári hegyláncz tövében Vörösmart, Csúza, s lejebb Ilerczeg-Szőllős, Keő, Karaites, Laskó, Darócz, Kopács, Belly e tiszta magyar. A sokaezok Kölked és a baranyavári hegyláncz közti részt lakják. Dályok, Izsép, Herczeg-Márok, Darázs lakói kizárólag sokaezok. Udvaron németek laknak, Bodolyán magyarok és sokaezok vegyesen. Kis-Köszeg lakossága nagyrészben német és sokacz, de van köztük magyar is. A duna-vidéki nép földműveléssel, halászattal s különösen állattenyésztéssel foglalkozik. A hatalmas nagy síkságon dúsan termő gabonatáblák terülnek* el s nagy kiterjedésű kukoriczások. A buja legelőkön szebbnél-szebb ménesek s gyönyörű- tarka gulyák láthatók. Baranyában a legszebb lovakat Vörösmart, Csúza és Karancs vidékén nevelik. A sokaezok pedig nagy előszeretettel űzik a juh- és sertés-tenyésztést. De lássuk külön a magyarok s külön a sokaezok ismertetését ; a részletes leírásból ismerhetjük meg leginkább a duna-vidéki népeket. A duna-vidéki magyarokat szép vállas termetükről s ruhaviseletük- ről ismerhetni fül, melyben nagyban különböznek Baranya többi népeitől. A siklósvidéki református magyarság egyezik meg velük leginkább, a többi messze elüt tőlük. A mohácsi magyarok viselete se hasonlítható össze a többi duna-molléki magyarok viseletével. A mohácsi magyarok viselete, különösen a nőké, nagyon hasonlít a pécsvárad- és várkony- vidéki magyarok ruházatához. A bodolyai magyarok viselete is elütő; Magyarok
