Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
18 BARANYA FEKVÉSE ES;KITERJEDÉSE alkotja. A két főág Kis-Kőszeg fölött egyesül újra. Az Ó-Duna, vagy másként baracskai Duna, a Sárkány-Duna beszakadásával ömlik az Uj-Dunába. Kis-Kőszeg alatt van a Nagy-sziget, ez alatt Vörösmarttal szemben a 4067 hold, 1056 öl, vagyis 23.4 kilométer kiterjedésű Kalandos-sziget, mely a bácskai oldalon levő Monostorszegig terjed. Kalandos alatt terül el a Sziga-sziget. Innen folytonos kanyargással .'ér le a Duna a Dráváig. A Nagy-Duna kanyarulataival mintegy 94 kim. liosz- szuságban mossa a vármegye oldalát. — Esése ez útban Baja és Mohács közt 1:15533, vagyis minden kilométerre 64 milliméter, Mohács és Almás közt (Dráva-torok) 1:24200, vagyis kilométerenkint 41 mm. Amint beleszakad a Dráva, elhagyja megyénk határát és keleti irányt véve, délkeletnek hömpölygeti csendes hullámait, s Orsovánál átlépi hazánk földjét s tovább folytatja útját román, szerb és bolgár partok között, végül a Fekete-tengerbe ömlik. A merre vármegyénket érinti, az egész vonal hosszán minden évben meg-megújuló vizöntéseivel hatalmas mocsarakat és nádas berkeket alkot. A Dráva, a Tisza után a Szávával a Duna legnagyobb mellékfolyója. Tirolban a toblachi mezőtől délre ered és az alpesek közt rohan. Innen Karinthián át Styriába lép. Fridau mellett pedig, az úgynevezett Muraköznél magyar partot ér. Sztárán túl a Lajos-tornya alatt éri el Baranya- vármegye határát s természetes határt képez megyénk és a szomszéd Szlavonország Verőcze megyéje közt. Alacsony partok által határolva, folyása rendetlen s el-elhagyva rendes medrét, messze kalandozik, míg végre újra felkeresi régi ágyát. Mindkét partján füzes és nádasberkek szegélyezik. Hajózható. Eszéktől Barcsig rendes hajójáratai vannak. E gőzhajók azonban csakis teherszállítást eszközölnek. Két vasúti vashidja van ; az egyik Eszéknél, a másik Zaláta alatt. Eszéken túl ömlik a Dunába. A Dráva is olyan hosszúságban határolja a megyét, mint a Duna, vagyis 92 km. mentén. Esése kilométerenként 35 cm. Megyénk folyóvizei közül főiem!itésre méltó a Karasicza, mely a hetényi, pécsváradi, fazekas-bodai, szent-erzsébeti, szellői, kéméndi, szederkényi, borjádi, palkonyai, kövesdi és trinitási patakokból származik s mindinkább kiszélesedve, a baranyavári hegyek északi lábánál halad el és Kis-Kőszeg fölött a Dunába ömlik. A pécsi viz, mely a Mecsek- liegységből lefolyó vadvizekből támad s felvéve a bányatelepi vizet, különböző forrás- és talajvizeket, Szaporczánál egyesül a Fekete-vizzel, mely Somogymegyéből ered s Marócsa fölött lép Baranyába s Berzencze alatt felvéve az Okor-vizet, szalad tovább. Jobbról-balról apróbb csermelyek ömlenek bele, míg végre Dráva-Palkonyánál, túl a Zsinkó-csárdán a Drávába szakad. Az Ókor, Almás és Gyöngyös Somogyból erednek s jönnek Baranyába. A baranyai-viz Komlónál tűnik föl s a mánfai és magyar-széki patakokkal Kis-Hertelendnél egyesülve, Magyar-Hertelend és Egyházbér mellett haladva el, Oroszló és Sásd felé veszi útját, hogy azután Dombóvár alatta Kapós-vizébe ömöljék. Csele-patak jelentéktelen kis folyóvíz, Mohács
