Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
236 BARANYA NÉPEI. Szorgalomban sem.áll, ma már mögötte, takarékosságban pedig — mondhatnánk —■ ki is fog a magyar a németen, sőt túl is hajtja azt egész a fukarságig. Vegyes községekben még ezelőtt 20—25 évvel, ha kora hajnalban kocsi zörgött végig az utczán, biztosra vehettük, hogy német ember siet a munkára ; a magyar megvárta a világos reggelt. Ma már nagyon tévednénk az ilyetén következtetéssel. Ezelőtt, ha düledező kéménytelen házat, rozoga kocsiban kóczos gebét, csorda előtt hitvány tőgyü, sovány, riska-tehenet, udvarokon több éven át kihordatlan, porladt trágya-dombot, künn a mezőn rosszul művelt földben silány vetést láttunk, mindjárt tudtuk, hogy az magyar emberé.- Ma már rohamosan tünedeznek az efajta ismertető jelek. Leghátrább még épen ott állanak, a hol a mostohább hegyvidéken leginkább szükségük lenne kettőzött szorgalomra. De hát arra felé vannak a Rikájó, Nyomákó, Hodács dűlőnevek. Épületeket is szebbeket emelnek, úgy, mint a németek. Vegyes falvakban ezelőtt már az épület külsejéről meg lehetett ismerni, hogy az magyar ház. A régi módi házak, melyeknél a kéményen jártak ki és be (mert t. i. nem volt kéményük, s a füst is az ajtón keresztül nyomult ki) ; oldal- és tűzfal sövényből volt fonva és az kivül belül besározva : már csak unikumképen láthatók néhol, számtalan községben már egyetlen egy sincs. Ezelőtt a házak zsúppal voltak födve, de most már mind cserepesek az új házak ; ajtók, ablakok nagyobbak rajtuk. A legtöbb házban két szoba van : a lakószoba, melyben a takarék-tűzhely áll s télen át itt szoktak főzni is és az úgynevezett „első ház“, a parádés-szoba, a kettő között pedig a konyha. Régebben nagyon kezdetleges volt a bútorzat. Vett széket legfölebb az öreg bíró szerzett be, mert ahoz urak is jártak ; a szobában padok, lóczák, önfaragta karszékek voltak elhelyezve; ágyfélét is használatra maguk róttak össze deszkából. Csak a tornyos nyoszolya volt festett jószág, melyben az eladó leány ágyneműje volt fölhalmozva, no meg a ház éke : a tulipános láda. Ma már azonban az „első házakban“ festett székek, fényezett ágyak, keményfa-almáriomok, sőt diván is láthatók ! Az ablakokat csipke-, vagy legalább is „alkotmányos függönyök“ díszítik sok helyen. A követválasztáskor kapott zászlók piros és zöld kelméje függönynek igen népszerű matéria. Némelyek padlóztatják, mi több : festetik is már szobáikat, különösen a biró-kandidátusok. Melléképületeik is tágasabbak már, mint ezelőtt ; a takarmányfélét is lehetőleg tető alatt tartják ; csak a mi oda nem fér, azt rakják boglyákba. Gabonájukat a tehetősebbek géppel csépelik, sőt helyenként a kisebb módúak is ekként csépeltetik részért, hogy lovukat és idejüket kíméljék és ne legyenek annak kitéve, hogy a hirtelen jött eső az ágyást beverje. A hegyesebb tájakon azonban, hol jobbadán csak ökröket tartanak, látni még ökrökkel nyomtatókat, a mit bizony még nézni is keserves, hát megcselekedni ?... A bortermelés most szünetel. A régi szőllők kipusztultak, az amerikai vesszőkkel pedig vonakodnak kísérletet tenni; várják, míg a hlloxera
