Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
HEGY- ÉS VÍZRAJZI ÁTTEKINTÉS. 13 magas. Nádasd és Hidasd felé már jóval alacsonyabbak a begyek; Vékény, Szászvár és Mázánál ellapulnak és nyúlványaik mint jelentéktelen halmok húzódnak Tolnavármegyébe. A Mecsek-hegység a legmagasabb csúcsról tekintve, hasonlít a hullámzó tenger felületéhez, mely tele van magasra emelkedő gerinczekkel, fölcsapó domborulatokkal és lesülyedő mélységekkel. Hullámhegyek s hullámvölgyek sűrűn váltogatják egymást. A hegyeken hatalmas erdőségek terülnek el buja növényzettel s lent a völgyek pázsitos ölén csergedező hegyi patak kristályvize iramlik tova, itt-ott egy-egy fölül, közepén, vagy alulcsapó malom lapátos kerekeit hajtva. — Néhol a hegyek közt elterülő térségek, fensikok, vagy szelidebb hajlású dombok tűnnek elő, melyeknek termő talaját szorgalmasan műveli s gondosan kihasználja a hegyvidék lakossága. A hegyoldalak gazdag bortermő vidéket képeztek ; különösen a déli részén, hol az egész hegyláncz egykor viruló szőllőskert volt, ma pedig a filloxera-vésznek kihalt puszta képe. A hegység egyébként tele van kőbányákkal. b) Villányi hegység. Ez elnevezés alatt a Villánynál hirtelen kimagasló s kelettől nyugati irányban húzódó s Hegy-Szent-Mártonig terjedő hegyláncz ismeretes. A villányi magaslatok 164 méterre emelkednek. A kövesdi tető már 340 métert ér el s a nagyharsányi, melyet a nép ördögszántotta hegynek nevez, 442 méternyire emelkedik. E magaslatokon túl a hegygerincz alább száll s emelkedései, a Gombás-tető, Császárhegy, Törökcseres és Mogyorós 200—250 méter közt váltakoznak. Siklós fölött kiszélesedik a hegysor s újra nagyobb emelkedéseket mutat. Közvetlen Siklós mellett a Göntór teteje alig haladja meg a 159 métert, de már a várostól északi irányban emelkedő Csukma 339 méter magasságra szökik s Gyűd fölött a Tenkes 408 méter magas. E tető uralja az egész hegyvidéket; ez a siklósi-hegy- láncz legmagasabb emelkedése. Innen gyönyörű kilátás nyílik az alant elterülő festői rónaságra, le a Dráváig, sőt azon túl a messze sötétlő Fekete-hegységig. Gyűd és Siklós fölött, északon Torony, Bisse és Kis-Tótfalu felé ágazik el a hegység s nyúlványai Árpádnál és Pellérdnél lapulnak el. Nyugati irányban pedig folytatja a hegysor vonulását Csarnota és Babarcz-Szőllősön át. A Nagycseres Csarnotánál 253 méter magas. Viszlónál völgy vágja át a hegygerinczet. Majd ismét a viszlói hegytetőn 212 méter magasságra emelkedik. Ezentúl fokozatosan hanyatlik ; Babarcz- Szőllősnél már csak 169 méter az emelkedés s Hegy-Szent-Mártonnál teljesen megszűnik a hegyláncz; lelapulva, elsimulva beolvad az Ormányság nagy síkságába. A villányi hegylánczhoz tartozik még a tőle messze- szakadt beremendi-hegy, mely Nagy-Harsánytól déli irányban egyedül emelkedik ki a síkságból s 174 méter magasságot ér el. A villányi hegyláncz legnagyobb része pompás italu bortermő szőllő- tőkkel volt beültetve; a filloxera-vész, sajnos, tönkretette e hegyeken is a kultúrát. Újabban azonban örömmel tapasztalható, hogy a regenerálás
