Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya népei

174

BARANYA NÉPEI.

főúri inyenczségre valló kedvteléssel. Evenként több száz vizi-madár otthonát dúlja föl. Hogy ő maga hol tanyázik, azt senki sem tudja. Nincs ember, a ki a vidra otthonát látta volna.

Emitt a Dráva egész szigetet ölel körül. Túlsó partja sáros ingovány; de azért a jószág szívesen legel ott nyáron, küzködvén a szúnyogok mil- liárdjaival. A nádas-ereken fölhangzik a legelésző gúlya méla koloihpja. A sűrű fűzbokrokon keresztül a malmok zúgását hozza erre az alkonyi szellő.

Az Ormányság termékekben elég gazdag ; bár a mezőgazdaság csak a napi szükségletek fedezésére törekszik, mindazonáltal jut kivitelre is.

Ormánysági szőttes.

Bőven terem gabona; de mióta annak ára úgy aláhanyatlott, főkép a tengeri termelésére fektetik a fősúlyt. Burgonyát is sokat termelnek. E két utóbbi termény állandó keresletnek örvend e vidéken, hol a sertéstenyésztést oly nagy mértékben űzik.

A sellyei s a vaiszlói sertés-vásárok átlag 2—3000 frt heti forgalmat tüntetnek föl. Egyes uradalmakban repczét is termelnek, de a mezőgazdaságnak ez ága még mind e mai napig inkább csak a kísérletezés jellegével bir.

Köznépünk asszonyai előtt fontos termények még a len és a kender. Az ormánysági asszony kiválókép csak ebből pénzel. Sokat földolgoznak