Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
BARANYA NÉP F.!. szony egy pillanatra sem feledi el, hogy a visszatekintés nagy szerencsétlenséget hoz' a kötendő frigyre. Mikor a lakodalmas nép a templom elé ér, a fiatalok tánczra pcn- deriilnek és folyton járják a templom előtt nemzeti tánczukat, a „kólót“, míg csak az esküvő meg nem történt. Esküvő után az egész násznép a koma lakására megy, hogy onnan elvigye a komától okvetlen kijáró ajándékokat. Ha a lakodalom csak egy napra van tervezve, akkor a komától a násznagyhoz is elmennek s onnét is ajándékokkal terhelten távoznak a vőlegényes házba. Ha többnapos a lakodalom, akkor a násznagy ajándékait csak másodnapon hozzák el. A koma és násznagy „termőág-“at, fánkot, sülteket, tepszikben levő réteseket, melyekre szalag-csokrok vannak gombostűkkel odatűzdelve, szoktak ajándékba adni. Ez ajándékok közt a legfontosabb az úgynevezett „termőág“ (gráná). Ezt szokták a lakodalom egyik estéjén elárverezni s az ezért befolyt pénzt a menyasszony kapja ajándékul. A termőág egy egész kenyérbe tűzött három-ágba nyúló galy, melyet szalagokkal vonnak be. Erre aztán gazdagon különféle süteményeket, tűket, szalagokat, virágokat tűzdelnek. A templomból a lakodalmas nép ugyancsak zászló alatt és dudaszó mellett a vőlegényes házba megy vissza, hol az érkezőket a vőlegény atyja már az udvaron várja és pedig akkép, hogy a ház konyhaajtajától az utczaajtóig vásznat téríttet, melyen a menyasszonynak kell bejönnie a házba. Mikor a menyasszony a vászon-uton befelé jő, akkor a vőlegény apja pénzdarabokat szór a menyasszony elé, a mely pénzdarabokat annak föl kell szednie. A konyhaajtóban aztán két kenyeret és két kancsó bort adnak a menyasszony kezébe, miket ez aztán bevisz a már felterített lakodalmi asztalra. Az asztal mellett elhelyezkedik a vendégnép, mégis olykép, hogy a menyasszony és vőlegény egymás mellé ülnek, a vőlegény mellett a koma, a menyasszony mellett fpedig a násznagy foglal helyet. A koma mellett a nászasszony ül s emellett a komaasszony. Az ebéd alatt a vőlegény és menyasszony csak a legritkább esetben nyúlnak az ételekhez s rendszerént némán, szemlesütve ülik át az egész ebédet. Ebéd után, alkonyat felé kocsikon mennek legények, leányok egész utón énekelve a menyasszonyos házba a menyasszonyi ágyért, a tulipános ládáért és ajándékokért. A vőfély (diver) veszi magához a láda kulcsát, melyet — ha visszaérnek a vőlegényes házba — a vőlegény anyjának ad át. Következik a vacsora. Ez alatt hordják be aztán a menyasszony ajándékait, az úgynevezett „abromeniczán“. A csausznak ezen ajándékok kiosztásakor, valamint később a termőág elárvereztetése alatt kell abbeli képességét kimutatni, hogy tréfás ötletekkel tudja fűszerezni ezeket a kiválóan kedvelt aktusokat. A menyasszonyi ajándékokért is mindenki pénzt (rendszerént egy-két rézkrajczárt) szokott adni. A csausz ezeket a pénzdarabokat egy áldozatra szánt kakassal nyeleti le, melyet később aztán levágnak, megsütnek s a benne talált pénzt a menyasszonynak adják. 14«
