Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)

II. Interjúk és írásos emlékek - Czövek István

Szökés volt?

Szökés volt, de csak a románok szöktek, és ottan egy románnak talán sikerült, aki ilyen szenes vagonban szökött. De az tudott perfekt oroszul beszélni. Annak sikerült elszökni. Másnak senkinek, mind visszahozták őket.

Mit csináltak velük?

Hát azokat nagyon megverték, úgy, hogy abból többet már nem lett semmi sem. Az már többet nem szökött.

Temetőbe?

Igen.

Nagy bolondság is volt onnan szökni. Hatezer km-re elszökni, pénz nélkül és minden nélkül. Igazolvány nélkül, minden nélkül. Igazolják az embert ottan. Ez bebújt a szenes vagonba. Ott volt bent a szénben. És amikor Ukrajnába került, erre a részre, akkor már ki tudott bújni onnan és akkor már rendesen ment a vonaton. Sikerült neki kikerülni az ellenőrzéseket.

Honnan tudták meg, hogy sikerült neki a szökés?

Megírta a románoknak. Másképp nem tudtuk volna meg. Volt ott sok román, aki tudott magyarul. Voltak erdélyi románok. Azok beszéltek románul is és magyarul is. És voltak ezek az erdélyi szászok is. Ezek tudtak három nyelvet beszélni. Németül, magyarul és románul.

Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy színtársulatunk is volt. Színpad is volt ottan.

Miket játszottak?

Színdarabokat. Nem emlékszem már rá konkrétan. Voltak ilyen humoros darabok. Volt nálunk rendezőtől kezdve minden. Színészek meg zenészek. Ott minden volt, annyi ember között. Még talán bankrabló is lehetett. Nem tudtuk.

Meg bank se volt!

Meg bank se volt. (Nevet.) Bankdirektor volt.

Milyen volt a táborfegyelem? Előfordult lopás?

Hát, a táborban nem nagyon. Az oroszok voltak a lopósak. Mi magyarok meg a románok nem nagyon loptunk. Mi egymás között nem, munkahelyen egyáltalán nem. Szerszámot se, semmit sem. Megvolt a bizalom a németek között is meg a magyarok között is.

Térjünk vissza az oroszokkal való találkozásokra!

Beszélgettem az internáltakkal. Akkor tudtunk velük találkozni, amikor csere volt, váltás volt. Kérdeztem tőlük, hogy miért vannak bezárva? Legtöbben politikaiak voltak. Járt a szájuk. Nem minket kellett volna fölszabadítani, hanem őket. Amikor eljöttek mihozzánk, minden tele, tele spájz, tele kamra, tele volt minden, ugye, őnáluk meg soványabb volt az ellátás. Senkinek nincs ott disznóvágás, disznótor tartás. Ez fogalom ottan.

297