Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)

II. Interjúk és írásos emlékek - Czövek István

• • _ / C ZOVEK ISTV AN (1921) Kopács (Jugoszlávia). Magyar iparos, aki a magyar hadsereg tagjaként került szovjet fogságba. Hadifogolyként 1947-től, jóvátételi közmunkát” végzett. Brigádvezető volt. Felvétel: Kopács, 1989 1943 őszén kihelyeztek Kopácsra (a Honi Légvédelem helyi egységének vezetőjeként) és 1944 őszéig itt voltam. Akkor visszavontak bennünket a Légvédelmi Központba, onnan pedig a Híradó Ezredhez. Visszavonultunk Magyardecsre, itt voltunk tavaszig, amikor megindult az offenzíva az oroszok részéről. Fölpakoltak bennünket. A legtöbben a tisztek voltak az alakulatban. A Légvédelmi Központ, ez olyan volt, hogy akik ottan teljesítettek szolgálatot, azok tisztek voltak. Olyan értékelést végeztek, amihez tisztek kellettek. Végezhették volna mások is, csak hát, amikor ki kellett menni a frontra... Fölkértek, hogy menjünk velük Ausztriába... Nem mentünk ki velük, hanem öten az alakulattól visszajöttünk Zalába. A parancsnokunk adott egy (nyílt parancsot) és eljöttünk. Elfogtak bennünket az oroszok. Át kellett menni egy hídon és már nem lehetett sehogy sem elkerülni. Az orosz katonák a hídnál álltak és összeszedtek bennünket. Elvittek bennünket Zalaegerszegre. Odakísértek bennünket, ott voltunk egy pár napig, amíg nem gyűlt össze egy transzport, és akkor... Mennyien? Húszezren. Hat napig mentünk Székesfehérvárra gyalog. Enni nem kaptunk, csak egyszer a hat nap alatt. Vizet, azt adtak a falvakban a népek, de nekik sem volt mit enni. Az oroszok olyan taktikával dolgoztak, hogy kapjuk a dokumentumot, azért kell bemenni oda. Amikor majd megkapjuk a dokumentumot, akkor majd elmehetünk. Üres kézzel nem lehet sehová sem menni. Ha igazoltatnak, akkor nem tudják, hogy az ember hová tartozik, kicsoda, micsoda, ugye? Hanem majd ottan adják nekünk a „bumáskát”, úgy mondták, hogy bumáská és onnan majd megyünk haza. Amikor odaértünk, láttuk, hogy micsoda óriási telep van már ott. Attól féltünk, hogy valami betegség kiüt. Minél előbb meneküljünk onnan. Nem adtak papírt, hanem kivittek bennünket az országból. Először Romániába volt egy szűrőtábor. Megmondták, hogy hova viszik magukat? Nem mondtak semmit! Csak egyszerűen bevagoníroztak bennünket. Arra emlékszem, ez egy nagyon jó eset volt, hogy Ferencvárosban, amikor 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom