Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)

I. „Jóvátételi közmunkán" a Szovjetunióban - „Jóvátételi közmunkán”

A rendelet névjegyzékek készítését is feladatul adta, melyeket az igazolási eljárások elvégzése után a belügyminiszter személyes tájékozódása érdekében megküldeni kért.

Mialatt a kormány tárgyalt és némi elvi eredményt elért, addig a német nemzetiségűek mindenre tekintet nélküli összeszedése a gyakorlatban megkezdődött. A kérdés ugyanis a községekben és a városokban az alsószintű közigazgatási hatóságok előtt, a járási szintű katonai parancsnokságok kezdeményezése alapján dőlt el. A kezdeményezésen kívül oka volt ennek a közigazgatásnak elemeire való szétesése és magára hagyatottsága. A községi bírók és képviselő testületek, a jegyzők és a járási főszolgabírók találták magukat szembe evvel a kérdéssel, a legtöbb esetben már a megyékkel sem tudtak kapcsolatot teremteni. A Békés vármegye alispánja által történt levelezés egészen kivételesnek tekinthető, de még ő is kifogásolta, hogy a szovjet katonai hatóságok a német lakosság elszállításáról hivatalosan nem értesítették, pedig amikor őt Magyarország legmagasabb Szovjet Parancsnoksága a megye élére állította, azt is közölte vele, hogy a régi magyar törvények változatlanul érvényben tartandók, és hogy a szovjet katonai hatóságok a megyét érintő ügyekben meghallgatásával és általa intézkednek.20 Amikor január 6-án Gyulára megérkezett Szobek András főispán, akit az orosz főparancsnoksággal történt megállapodás alapján a tévedések orvoslására kormánymegbízottul is küldtek, az emberek behívása már megtörtént.

Az igénybevétel és a magyar hatóságok közreműködésének módját is erősen befolyásolta a front áthaladását követően eltelt idő és az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól való távolság. Békés vármegye e tekintetben szerencsésnek mondhatja magát, mert az általunk tárgyalt események idejére települései életében viszonylagos konszolidálódás következett be, a közigazgatás már működött, különféle egységeinek az összeköttetése is megvalósult, sőt Debrecennel is kapcsolatban álltak. Érdekeiket némiképpen képviselni tudták és az egész kérdést kézben tartották.

Gyula város összeírta a német származású személyeket, majd ez alapján 1945. január 2-án dobszó útján berendelte az érdekelteket:

„Ismételten felhívja a szovjet katonai parancsnokság mindazokat, akik munkaszolgálatra ma délelőtt 10 óráig jelentkezni tartoztak, hogy haladéktalanul jelenjenek meg a városházán. Amennyiben ezen felhívásra sem jelentkeznének, úgy ellenük a hadbírósági eljárás nyomban folyamatba lesz téve és az elkészített kimutatás alapján haladéktalanul elő lesznek állítva. Az orosz katonai parancsnokság közli az érdekeltekkel, hogy nem büntetési szándékkal szállítják el őket, hanem munkaszolgálatra, jól fognak velük bánni és vissza fognak térni hazájukba.”2'

Végrehajtották a belügyminiszteri rendeletben előírt igazolásokat is.22

20