Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)

II. Interjúk és írásos emlékek - K. Vince

Hát nézze, nem nagyon kötődtek, mert az ember nem ért rá. Nappal el kellett végezni a normát, este, amikor hazajött, akkor mindenki főzött, mert ugye akkor már mi láttuk el magunkat, pénzt kaptunk, hát hosszabb volt a kályha, mint ez a lakásnak a hossza, gázfűtés volt, csak mindig gyorsan valami kis krumplit, vagy hát ami volt, főzött vagy készített, vagy egy kis leveskét, hát mi azzal voltunk elfoglalva. Akkor az ember fáradt is volt, lefeküdni egy kicsit, akkor reggel minden nap ment, nem volt pihenés.

Tartják-e a kapcsolatot?

Hát a görcsönyiekkel találkozók, hát ezek szerbusztok, hogy vagy? de a vidékiekkel nem, hát az ember nem is ismerte, csak ott, hogy hát jó napot, vagy ide, vagy oda, ez rendbe van ugye, de máskülönben nem.

189