Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
I. „Jóvátételi közmunkán" a Szovjetunióban - „Jóvátételi közmunkán”
meglehetősen bizonytalan volt. Gyakran a megjelöltnél fiatalabbat is jelentkezésre köteleztek. Arra a kérdésre, hogy kit kell németnek tekinteni, a megszállt területen mindenhol egységes álláspont alakult ki. A katonai parancsnokok szerint német az, akinek német neve van, vagy aki német személlyel kötött házasságot.14 Ez a megítélés számos nézeteltérésre adott okot a gyakorlatban, ennek ellenére érvényesítették. További problémát „közvetlen a front mögött végzendő munka” jelentett. A szovjet hatóságoknál is bizonytalanság volt ez ügyben tapasztalható, amely abból eredhetett, hogy december 21 -tői működött már az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány, melyekre a magyar helyi hatóságok és a lakosság előtt általában titkolt cél megvalósításához szükség volt. A tanácstalanság abban jelentkezett, hogy a falvakból és városokból a még karácsonykor összeszedetteket mintegy két hétig, de legalább január 5-ig várakoztatták. Pécsett egy 18 éves, németül nem tudó iparossegéd szüleihez kicsempészett leveléből kitűnik a moszkvai intézkedésre várás: „... Mi vizsgálati fogságba vagyunk. Lehet, hogy ki megyünk, az is lehet, hogy nem. Az most van tárgyalva Moszkvában Csurcsilnál, hogy mit csinálnak velünk. Azt is hallottam, hogy nem visznek ki az ország területéről, hanem itt bent kell dolgozni, de mi iparosok műhelybe fogunk kerülni, itt azt mondták a katonatisztek. Hogy mi lesz, biztosat nem tudok írni. 35-ig be kell jönni mindenkinek, itt az a hír. Ide mindenkinek be kell jönni Pécsre vizsgálat alá, ha német, ha magyar, az nem számít, majd mindenkire rá kerül a sor, csak nem egyszerre...”15 A másik bizonyíték már a kormányhoz, közelebbről Erdei Ferenc belügyminiszterhez vezet. Békés vármegye alispánja Gyulán, 1945. január 2-án kelt levelében tájékoztatta a minisztert a megyében történtekről: ....néhány nappal ezelőtt a szovjet katonai parancsnokok irányítása mellett k ezdetét vette a német nevű magyar honosok, mégpedig a férfiak 18-45, nők pedig 18-30 éves korig összeírása abból a célból, hogy azokat ismeretlen helyre és bizonytalan időtartamra Oroszországba szállítják... Mély tisztelettel kérem Miniszter Urat, amennyiben egyáltalán lehetőség van rá, úgy méltóztassék érintkezést keresni az illetékes szovjet parancsnoksággal abból a célból, hogy azokat a német nevű magyar állampolgárokat, akik sohasem vallották magukat németnek, sem a Volksbundnak, sem nyilas- vagy egyéb túlzó jobboldali pártnak tagjai nem voltak, továbbá akik nevüket megmagyarosították, végül a vegyes házasságban élőket, valamint vegyes házasságból származókat mentesítsék a külföldre szállítás alól.” Arra az esetre számítva, hogy egy meghatározott keretet mindenképpen biztosítani kell, azt javasolta, hogy a megyében élő, a magyarsággal 18
