Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)

II. Interjúk és írásos emlékek - Pfaffenbüchler Henrik

elöl-hátul fölkötötte. Ezt nem találták meg. A fogoly ilyenkor nagyon leleményes tud lenni. Apám csinált például varrótűt és azokat eladta a civileknek, nagyon ügyes szakember volt. Én találtam talán egy hatvan centi hosszú, ujjnyi vastag rézcsövet és abból csupa „aranygyűrű” lett. Lefűrészeltem belőle keskeny szeleteket. Volt egy kúpos szárú, morze-kúpos fúróm, azon kikalapáltam különböző nagyságú méretre. Egy német tisztnek volt egy aranygyűrűje és 333 volt beleírva. Azóta rájöttem, hogy az az arany minőségjelzése és csináltam egy ilyen hármast, kicsit Z alakúra meghajtva, hogy beférjek a gyűrűbe és belevertem a 333-at. Amikor az ki volt fényesítve, egymás mellé tettük ennek a tisztnek az aranygyűrűjével, mindenki azt mondta volna, hogy az enyém az arany és nem az. De egy félóra múlva látszott, hogy (nem az). Ezeket eladtuk. Hát egy kicsit lelkiismeret-furdalásom volt, hogy aranyként adtuk el, de enyhítő körülmény, hogy nem drágáért adtuk. Azt hiszem, maximum húsz rubelért darabját. Voltak közvetítők is. Ezért a húsz rubelért mit lehetett kapni? Jellemző, az olajnak literenkénti ára, erre emlékszem, az üzletben jegyért, úgynevezett talonért lehetett vásárolni, 12 rubel volt. A piacon 150-ért lehetett kapni. De nem volt tiltva, nem büntettek senkit azért, hogy a piacon eladta szabadon. A civil munkások között is, aki túlteljesítette a munkát, az kapott bizonyos talont, és akkor ő kapott a 12 rubeles olajból. Hogy mennyit, azt én nem tudom. Aki nagy dohányos volt, az a kenyerét is elcserélte cigarettáért, dohányért. Volt ez a mahorka, a szára meg a levele mind össze volt keverve. Újságpapírba csavarták. Hogyan került haza? Tíz hónapig voltunk ottBreszt-Litovszkban és akkor egy szer csak mondták, hogy hazamehetünk. A táborparancsnok azt mondta, hogy ő sajnálja, hogy két derék emberét elveszti, de örül ő is, hogy hazamehetünk. Ott beszéltem még egy német emberrel, mert nagyon sok németet hoztak be oda fertőtlenítésre. A ruhákat be kellett akasztani. Kazánlemezek voltak, alulról fűtötték, és fönt fogasok voltak, oda be lehetett menni és a ruhát beakasz­tani. Föl lett fűtve, azt hiszem, száztíz fokra. Fertőtlenítették a ruhát. Akik Oroszország belsejéből jöttek vonattal hazafelé, azokat ott előbb fertőtlení­tették és úgy vitték tovább. Ott beszéltem egy német emberrel, azt mondta, az ő csoportjuk 1800 fős volt, akik elindultak hazulról és most nyolcvanan élnek ezekből. Ezek hadifoglyok voltak? Hadifoglyok? Hazulról hozták el őket, ezek szerint úgy voltak, mint mi, 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom