Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

rangra emelésével kapcsolatos iratok gyűjtemé­nye (18. sz.). A polgári korban Pécsett is ugyanúgy meg­voltak a megyénél ismertetett főispáni, köz­ponti választmányi, árvaszéki szervek városi megfelelői. A fentiek mellett működtek speci­ális városi hivatalok is; a rendőrkapitányi hi­vatal (1870-1921), a lakáshivatal (1922-1947), a mérnöki hivatal (1881-1935), az erdőhivatal (1874-1947), a gazdasági hivatal (1889-1951) stb. Itt is vannak könnyen kutatható gyűjtemé­nyes jellegű fondok, így például a szabályren­deletek gyűjteménye, az egyesületi alapszabá­lyok gyűjteménye vagy a jogbiztosíló iratokat, szerződéseket tartalmazó okmánytár. 1860 előtt a város iratai többsége nem ma­gyar, hanem latin, német vagy horvát nyelven íródott. Például latinul vezették 1831 közepéig a tanácsülési jegyzőkönyveket és német nyelvű volt az ügykezelés 1854 és 1860 között. MEZŐVÁROSOK, RENDEZETT TANÁCSÚ VÁROSOK, KÖRJEGYZŐSÉGEK, NAGYKÖZSÉGEK 1950-IG (V FONDFŐCSOPORT) MOHÁCS VÁROS LEVÉLTÁRA 1742-1950 Mohács város levéltára egy eredetileg 400 folyó­métert meghaladó levéltár mintegy 70 folyómé­teres töredékéből áll. A terjedelmesebb, telje­sebb és értékesebb irategyüttesek közé tartoznak a tanácsülési jegyzőkönyvek (1742-1929) : a

Next

/
Oldalképek
Tartalom