Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

képpel és egyéb részletes térképpel rendelkezik (PvT). A községtörténeti lexikoncédulák a Baranya Megyei Levéltár az 1970-es években indult feltáró munkája révén keletkeztek, és községek szerinti rendben találhatók. A Krisztics-féle községtörténeti kartoték főként a Baranya megye községeire vonatkozó 14-20. századi történeti-statisztikai adatokat közli. A cédulák nagy értéke, hogy nemcsak a Baranya Megyei Levéltár, hanem a Magyar Országos Levéltár, püspöki és káptalani levéltár, fontosabb kézikönyvek, népszámlálások stb. adatait is tartalmazzák. Hiányosságuk viszont, hogy adataik nem kerültek ellenőrzésre, ezért felhasználásuknál nem szabad elfeledkezni a történeti forráskritikáról. Az ún. Kisebbségi gyűjtemény (1876-1943) a Magyar Országos Levéltár Miniszterelnökségi Levéltárának irataiból fénymásolt és a helyi sajtóból kigépelt Baranya megyei nemzetiségi vonatkozású dokumentumokat tartalmazza évek szerinti sorrendben. A NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS TANÁCSKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI SZERVEI 1918-1919 (XVI. FONDFŐCSOPORT) A fondfőcsoport mindössze két tanácsköztársasági szerv csekély mennyiségű iratát tartalmazza, Baranya Megye (Sásdi) Direktóriumáét és a Sásdi Kerületi Központi Műszaki Hivatalét. NÉPHATALMI ÉS KÜLÖNLEGES FELADATOKRA LÉTREJÖTT BIZOTTSÁGOK 1945-1989 (XVII. FONDFŐCSOPORT) A levéltár megyei, városi, járási és községi nemzeti bizottságok (1945-1949), igazoló bizottságok (1945-1947) továbbá földigénylő bizottságok (1945-1947) és a népi ellenőrzési bizottságok működése során keletkezett iratokat is őrzi. A nemzeti bizottságok feladata a világháború utáni közigazgatás újjászervezése volt. Politikai irányítás mellett az újjáépítést is szervezték, tagjait a demokratikus pártok jelölték. 1948 után az új hatalom megszilárdulásával párhuzamosan szerepük csökkent, feladataik egy részét a Magyar Függetlenségi Népfront szervei vették át, majd 1949-ben megszüntették őket. Baranya megye és Pécs város Nemzeti Bizottsága iratain kívül két járás (Hegyháti és Szigetvári), valamint Mohács város és a megye községei nemzeti bizottságainak iratai kutathatók. Az igazoló bizottságokat a 15/1945. ME. sz. r. hozta létre, feladatuk a különböző alkalmazottak igazolás alá vonása volt, és annak megvizsgálása, hogy 1939. szeptember 1-je után milyen szerepet játszottak a politikai életben. Tagjait - éppúgy mint a nemzeti bizottságoknál - a politikai pártok delegálták. A vármegyei, a városi és a járási igazoló bizottságokon belül külön bizottságok foglalkoztak az iparosokkal, kereskedőkkel, alkalmazottakkal. Létrehozói e bizottságokat felhasználták a politikailag nem kívánatos közalkalmazottak eltávolítására is. A vizsgálatok befejezéséről és a bizottságok megszüntetéséről 1948-ban kormányrendelet intézkedett. Levéltárunk rendelkezik a Baranya vármegye igazoló bizottságai, Mohácsi Járási és Városi-, Pécsváradi Járási-. Hegyháti Járási-, Siklósi Járási-, Szentlőrinci Járási-, Szigetvári Járási-, Villányi Járási Igazoló Bizottság, Pécs város és az Erzsébet Tudományegyetem igazoló bizottságai dokumentumaival. Ebben a fondfőcsoportban találhatóak a föld-