Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)
olcsóbb ruházati cikkek előállítását végezte. Mintegy negyven községi erdőbirtokosságnak és legeitetetési társulatnak saját, maga által kezelt iratanyaga is fennmaradt, ám ezek mennyisége csekély. EGYES ÜLETEK, (TÖMEG) SZERVEZETEK. PÁRTOK (X. FONDFŐCSOPORT) A politikai pártoknak elvétve maradt fenn iratanyaga a megyei levéltárakban, ezért rendkívül értékesek a Nemzeti Egység Pártja (NEP) Baranyavármegyei Szervezetének iratai (19321942). A fond főként a pártközpontból leküldött iratokat, nyomtatványokat és körleveleket tartalmazza. A töredékes egyesületi iratanyagokon kívül érdemi iratanyaggal szinte csak a gazdasági, vöröskeresztes, dalos, tűzoltó- és turistaegyesületek rendelkeznek: a Baranya Vármegye Gazdasági Egyesülete (1870-1944), a Baranya Vármegyei Állattenyésztési Egyesület (1926-1949), az Alsódunántúli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetsége (1928-1948), a Baranyavármegyei Tejtermelők Szövetsége (1905-1932), a Pécsi Tejtermelők Szövetsége (1932-1934), a Pécsi Dalárda (1861-1949), az Országos Magyar Dalosszövetség Pécsi Kerülete (1927-1936), a Ráczvárosi Polgári Daloskör (1923-1949), a Magyar Vöröskereszt Egyesület Baranya Megyei Választmánya (1887-1944), a Magyar Vöröskereszt Egyesület Pécs Városi Fiókja (1934-1947), a Mohácsi Önkéntes Tűzoltóegylet (1875-1937), a Mohácsi Katona-Hadastyán Betegsegélyző Egylet (1893-1949), a Pécs-baranyai Aero-Club (1929-1934), a Mecsek Egyesület (1910-1948), a Természetbarátok Turista Egyesülete Pécsi Csoportja (1909-1961) és a Baranya-SomogyTolna Megyei Erdészeti és Vadászati Egyesület (1906-1945). GAZDASÁGI SZERVEK AZ 1945 UTÁNI ÁLLAMOSÍTÁSIG (XI. FONDFŐCSOPORT) A térség bányászatában legjelentősebb szerepet játszó Dunagőzhajózási Társaság iratait a Magyar Országos Levéltár őrzi, ezért a Baranya Megyei Levéltárban csak kisebb bányászati fondok maradtak: az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Pécsi Bányaműve (1889-1946), a Komlói Magyar Állami Kőbánya Vállalat (1918-1945) és a Szászvári Bánya (1888-1944). A pécsi gyárak közül érdemi iratanyaggal bír a Sopianae Gépgyár és Vasöntöde (1912-1947), a Madarász-féle Csetnek-pécsi vasgyár, az Angster József és fia Orgona- és Harmóniumgyár (1860-1930), a Hamerli-Kesztyűgyár (1903-1948), a Zsolnay Vilmos Kerámia Gyárak (1879-1949), az Agraria Gyáripari és Kereskedelmi RT. Keményítő- és Dextringyár (19201949), a Littke Pezsgőgyár (1931-1947), a Pannónia Sörfőző (1907-1949), a Pécsi Dohánygyár (1919-1944), a Vidákovics-féle Gépgyár (19371944), a Pécsi Dohánygyár (1909-1944), a Dunántúl Könyvnyomda Rt. (1911-1937), a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt. (1911-1937). Két mohácsi gyárnak van nagyobb terjedelmű iratanyaga, az Alt-féle Selyemgyárnak (19341949) és az Első Mohácsi Gőz Tégla- és Cserépgyárnak (1903-1949). A kisebb vidéki gyárak közül említést érdemel a karászi Kühnel Mártonféle Első Mag}'ar Fészekodúgyár (1904-1950). A Beremendi Cementgyár (1913-1949) iratait a Magyar Országos Levéltár őrzi, a Baranya Megyei Levéltárban csak az iratok töredéke található. A Baranyai Villamossági Rt. (1927-1947) a
