Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

a Pécs Városi Polgári Leányiskolának (18811948), a Pécsi Református Polgári Leányiskolának (1915-1946), a Siklósi Polgári Fiúiskolának (1894-1945). A megye és Pécs város száznál több elemi népiskolájának megmaradt iratanyaga általában csekély mennyiségű, és szinte kizárólag az iskolai anyakönyvekből és osztálynaplókból áll. Az iskolai anyakönyvek kiemelkedően magas forrásértékkel bírnak, mert olyan adatokat is tartalmaznak, amelyeket már a polgári korban ritkán vettek fel név szerint (szülők foglalkozása, tanulók vallása és nyelvismerete), ezért alkalmasak társadalomtörténeti kutatásokra. Az oktatási intézmények közül említésre méltók még a tanonciskolák és a különféle szakiskolák. TESTÜLETEK (IX. FONDFŐCSOPORT) A pécsi, mágocsi, mohácsi, pécsváradi, sellyei és siklósi céhek és ipartársulatok mesterségenként, szakmánként különültek el. A 18-19. századi iparfejlődés szempontjából értékes iratanyagot hoztak létre. Ebből sajnos csak egy töredék került a levéltárba. Az ipartársulatok utódjának számító ipartestületek nem szakmánként, hanem területenként (járás vagy kisebb terület) szerveződtek. Az ipartestületi tagság minden képesítéshez kötött ipart űző iparos számára kötelező volt, és itt tartották nyilván a tanoncokat és a segédeket is. A baranyai ipartestülelek egy része szinte kizárólag a munkaviszony igazolásához szükséges iratokat, tanonc- és segédnyilvántartásokat, munkakönyv-lajstromokat tartalmazza. A fentieken túl iktatott iratanyaga is van a Sásdi Ipartestületnek (1923-1949), a Siklós és Vidéke Ipartestületnek (1888-1948), a Szászvár és Vidéke Ipartestületnek (1929-1946), a Szentlőrinc és Vidéke Ipartestületnek (1895-1949) és a Villány és Vidéke Ipartestületnek (1897-1949) Egyedül a Pécsi Ipartestület (1886-1950) rendelkezik nagy mennyiségű és reprezentatívnak mondható iratanyaggal. A Baranya Vármegyei Hegyközségi Tanács (1929-1949) iratai a szőlő- és gyümölcstermelésről tartalmaznak adatokat, többségük községek szerinti rendben található. Külön iratanyaga van a Pécs Városi Hegj^községi Tanácsnak (1939-1948) és a Mohácsi Hegyközségi Tanácsnak (1944-1949). A mintegy tucatnyi iskolaszék közül egyedül Pécs Város Községi Iskolaszéke (1872-1945) rendelkezik jelentős iratanyaggal. Az érdekvédelmi szerveknek főképp a két világháború közötti iratanyaga maradt fenn. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1864-1949) hiányos iratanyagának többségét a mestervizsgák teszik ki. A Pécsi Ügyvédi Kamara (18751944), a Pécsi Orvosi Kamara (1920-1945), a Pécsi Közjegyzői Kamara (1875-1950) az illető foglalkozási ág valamennyi tagjának érdekét képviselte, és a tagok felett fegyelmi jogot is gyakorolt. A tagság kötelező volt, így ha valakit a kamarából kizártak, akkor hivatását többé nem gyakorolhatta, például a zsidók a szégyenletes zsidótörvények következtében. A Baranya Vármegyei Közjóléti Szövetkezet (1941-1948) a két világháború közötti szociálpolitika részeként a sokgyermekes családok telepítését (Országos Nép- és Családvédelmi Alap, ONCSA), a rászoruló családok részére ház, föld, állat, gazdasági felszerelés, takarmány juttatását, kölcsönök folyósítását, a háziipar keretében munkaalkalmak teremtését és