Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)

II. Beilleszkedés Báden-Württembergben - A Magyarországi Németek Báden-Württembergi Hazafias Egyesületének szervezete és tevékenységének alapelvei

tozott körülmények közepette is. Az új környezetbe került egykori magyarországi németeket, akiket ezer szál kötött szülöföldjü~khöz, nem megosztani, hanem valamennyiük érékeit képviselni igyekezett. A „Landsmanschaft" megalakítása céljából Stuttgartban 1949. november 19-én jött össze a magyarországi német elűzöttek száz képviselője. Egyhangú határozatot hoztak a magyarországi németek hazafias egyesületének a létrehozására. A szervezeti kérdések kidolgozásával dr. Ludwig Lébert, Dr. Guido Gündischt, dr. Matthias Annabringet, dr. Michael Schäfert, dr. Adalbert Gödrösyt, Wilhelm Bäumlt, Johann Zimmermannt, Heinrich Pauli, Lorenz Halbländert, Georg Krählinget, prof. Josef Pancratzot, Josef Katayt, Josef Nimródot bízták meg. Egyhangú éles kijelentéssel zárkóztak el a dr. Heinrich Mühl képviselte politikai irányzattól, melynek tagjai Badenben ugyancsak létrehoztak egy „Landsmanschaftot." (Unsere Post. 4. Jahrgang. Nr.22. 1949 december) Az országos gyűlést 1950. május 14- én tartották Stuttgartban, ahol Baden-Württemberg valamennyi kerületének képviselője megjelent. Egyúttal képviselve volt valamennyi hazai német települési terület is: Budakörnyéke, a Bakony vidék, Baranya, Tolna, Bácska, Mosón és Sopron Megye. A gyűlést így határozatképesnek tekintették, ami aztán megválasztotta a vezetőséget és elfogadta az alapszabályt. (Unsere Post. 5. Jahrgang. Nr.ll. 1. Juni 1950.) Az egyesület alapszabályban elfogadott neve: Ungarndeutsche Landsmannschaft in Württemberg-Baden. Tevékenységének területe Württemberg-Baden egész területére kiterjedt. Székhelye Stuttgart. Az egyesület alapszabálya hitet tesz a demokrácia alapelvei, a humanitás, a politikai szabadság és a faji türelem mellett. Az egyesület feladatának tekinti a hazafias összetartozás érzésének és a szülőföld kultúr-kincseinek, valamint a magyarországi németek és az őslakosság barátságának az ápolását és a magyarországi németek kulturális, szociális, és gazdasági gyarapodásának az elősegítését. Céljait: 1./ A szülőföldről elszármazottak találkozóival, előadóestékkel, társas összejövetelekkel, valamint könyvtárak, levéltárak és más gyűjtemények kialakításával 2.1 Sajtótermékek kiadásával. 3./ Tanácsadással és patronálással szándékoztak megvalósítani. Azok a személyek lehettek az egyesületnek tagjai, akik politikai jogokkal rendelkeztek és akik az alapszabályt magukra kötelezőnek elismerték. A felvétel ügyében az országos vezetőség döntött. Az egyesület szervezetei: Helyi választmány, amelyet egy vagy több településen élők hoztak létre. A vezetőből és 3-12 tagból álltak; A kerületi választmány, melynek tagjait a helyi választmány delegálta. Minden 25 tagra jutott egy-egy delegált, akiket évente választottak; Az országos vezetőség egy elnökből, 3 elnökhelyettesből és 76 tagból állt. Tagjai sorából ügyvezetőséget és gazdasági bizottmányt hozott létre; Az Országos Közgyűlés, mint az egyesület legmagasabb szerve működött.