Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

Az átélés - - Vargha Dezső

hogy most visszajöttünk Magyarországra, de vegyük tudomásul, hogy „nyugatosok" vagyunk. Akkor hallottam először ezt a szót. „Felszólítok mindenkit, aki itt van, aki csendőr, nyilas, hungarista volt, az azonnal álljon ki. Legnagyobb meglepetésünkre voltak ilyenek közöttünk, és kiálltak. Ezeket összeszedték. Volt egy börtönszerűség, aminek az ablaka rácsos volt, oda bezárták őket. Minket nem! Volt egy nyilvántartása a parancsnokságnak, név szerinti nyilvántartása. Vastag. Egyenként mentünk bc egy külön helységbe, és ott fölvették az adatainkat, és kikeresték a nyilvántartásból, hogy ez az. illető nem szercpcl-c benne. Le kellett vetkőzni. Mindenkit megvizsgáltak, nincs c SS-jelzése. Mert voltak magyarok, akik beálltak a német SS-ek közé. Azokat is kivették. Nem lehetett letagadni, mert be volt égetve. Elég az hozzá, énnálam nem találtak semmit, mehettem vissza. Még két napig ott voltam és akkor elengedlek. Ingyen utaztam Budapestre. Mondtuk azoknak, akiket bezártak, hogy „szamarak, miért nem szálltatok ki Németországban". Elvitték őket internálótáborokba. Állítólag vittek ki közülük többet a Szovjetunióba is. Nem tudom mi lett a sorsuk. Hazakeriütem. Ugyanabban a ruhában. A Keleti pályaudvaron szálltam le. PW, amit az amerikaiak adtak, és beállítottam a volt munkahelyemre Pesten. A FUTURA Részvénytársaság Központjába. Csak nézlek! Jelentkeztem a volt főnökömnél. Jé, azt mondta, megvagy! Mondtam, hogy visszajöttem a régi munkahelyemre. Á, mondta, előbb még igazoltatni kell téged! Van egy igazoltató bizottság, amelyik majd ha azt mondja, hogy dolgozhatsz, akkor dolgozhatsz! Ez. abból állt, hogy mindenhová ahol dolgoztam, megküldték az adataimat a városházára, és volt olt egy hirdető tábla, amin fölszólították a lakosságot, hogy aki ezeket és ezeket ismeri, és népellenes cselekedeteket követtek cl, azonnal jelentse be. Ez kint volt egy hónapig. Addig én nem mehettem sehova. Föl se vettek, nem is dolgozhattam, amíg meg nem jött Szegedről, Miskolcról, Kaposvárról, Budapestről, hogy nem volt bejelentés ellenem. Úgy hogy én csak júliusban mehettem vissza az állásomba. Akkor volt a legnagyobb infláció. Szerencse, hogy a nővérem segített engem. (...) 1956-ban, amikor megláttam a káderanyagomat, be volt írva, hogy nyugatos, értelmiségi, mert a régi rendszerű közgazdaságtudományi egyetemet végeztem el, nem a Marx Károlyt. De oda volt írva, hogy mint munkaerő jó. Az volt a szerencsém, hogy 194<S-ban, amikor bevezették a tervgazdálkodást, behívott a főnököm és elküldött tervezési tanfolyamra. Elmenlem. Az. elsők közöli voltam, akik ezt a három hémapos tervgazdasági tanfolyamot elvégezték. Amikor visszakerültem, az volt a nyilvántartásomban, hogy rendelkezem ilyen képesítéssel.