Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

Az átélés - - Breier János

Na, akkor voltak ilyen amerikai holmik, plédek, amit onnan hoztunk, olyan színűek voltak, mint a magyar egyenruha. Szegénység volt minden­hol. A főhadnagy annyira szerette volna ezt, annyira nézegette, láttam, de amerikai holmit nem volt szabad elkobozni. Mondtam neki, odaadjuk, mindent odaadunk, csak eresszen el. Nem lehet, nem lehet! Addig, addig, míg a végén, mert láttam hogy nagyon megsajnált már, könnyezett sze­gény, akkor azt mondta: „Na". A második nap volt, amikor behívott me­gint és mondta: Most vagy cl tudom engedni magukat, vagy holnap elszál­líttatom. Tovább nem tarthatom itt. Akkor megint csak könyörögtünk. Odaadtam neki ezeket a cuccokat, amikor láttam, hogy tetszik neki. Ak­kor azt mondta, jól van! Éjfélkor ébredjenek föl, és pont éjfél után van az őrségváltás, akkor menjenek. Gondolhatja, hogy nem volt kedvünk lefe­küdni! Alig vártuk, hogy éjfél legyen, és akkor lógtuk magunkat, men-'­tünk. Elmentünk egy kilométerre, olt volt a vám. Az őrség is ott állt. Mindjárt leállítottak. Nekem is meg volt még a személyi azonossági la­pom, az apámnak is. A főhadnagy azt mondta, ezt csak mulassuk lel, bár­hová mehetünk, nem kell félni. Bementünk Körmenden az állomásra. Onnan akartunk hazajönni. Minden jő lett volna, de a tervünk fuccsba ment. Jön augusztus elején a forint és akkor nem voll pénzünk. Kifelé édesapám hozott egy csomó tojást, meg pálinkái, meg mindent, akkor csak ilyen milliós világ volt. ez volt csak az. érték. Gondoltuk, most itt állunk, tovább akarunk menni, de nincs mivel. Nincs pénzünk! Megvártuk azért a reggelt, és bementem egy boltba. Alsószölnökön volt még ez. Megkérdeztem a boltost, hogy nem tudna-e kisegíteni. Volt még két-három kisebb csomagunk, mondtam ne­ki, hogy azokat otthagyom. Amikor hazaérünk utánvétellel adja lel őket. Megsajnált bennünket. Kiszámolta, hogy körülbelül hatvan forint elég lesz. kettőnknek Pécsig. Igaza is volt, mert még maradi is. Eljöttünk Pé­csig. Pécsen a társbérlőnknek voll aulé>husz.-járata, tudtuk, hogy ilyenkor olt is lesz... Örült nekünk a bérlő: Jól van, elviszlek benneteket, nincs semmi probléma. Terehegy olyan 25 kilométerre van Pécstől. Augusztus 19-én értünk haza. Pont három hónapig volt édesapám távol. Haza!? Te­rehegyre, mert haza már nem lehetett. Oil újból kezdtük az. eletei. Hü

Next

/
Oldalképek
Tartalom