Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

A szövetségesek német hadifoglyai

Hollandiában a fegyverletétel után az ott állomásozó német csapato­kat a szövetségesek „lefegyverzett ellenséges erőnek" tekintették és inter­nálták őket. A német katonákból 13 ifjúsági zászlóaljat hoztak létre. Ez volt az úgynevezett Ifjúsági Szövetség (Pionier-Verband), ami nem kato­nai szervezetet jelentett. 2 Luxemburg kormánya is, Belgiumhoz hasonlóan, a távollevők pótlá­sára, gazdasági okokból kért és kapott a szövetségesektől 5 ezer hadifog­lyot. 2 * A Szovjetunióban már 1941-ben létrehozták a „korai foglyok" részére az első hadifogolytáborokat: Kazánnál, a Moszkva melletti Kraszno­gorszkban, a Mordvineknél. 1942/43-ban gyakran a gyűjtőlágerekből ala­kították ki őket, így Leningrádtól délre, Moszkvától délre és a Kaukázus- • ban. Már 1941-1942-ben alkalmaztak német hadifoglyokat az Uraiban és Karagandában. A kapitulácié)s hadifoglyok érkezése a létszámot erősen megemelte. A lágereknek széles skálája alakult ki. 1./ Gyűjtő-, vagy átme­nő láger. Az elfogás helyétől ide érkeztek elgyötörve a hadifoglyok. 2.1 Munkatáborok. A hadifoglyok nagy részét, a legénységet és az altiszteket, a tisztek egy részét, mindenekelőtt az alacsonyabb rangúakat vitték ide. 3./Tiszti-, törzstiszti és tábornoki láger. 4./Vegyes láger. A munkatáborok egy része volt ilyen, ahol a legénységgel, az altisztekkel együtt alacsonyabb rangú tisztek is voltak. A tisztek „szabad akaratukból" dolgoztak. 5./Kór­ház-láger. Beteg hadifoglyok kerültek ide, akik gyógyulásukig maradtak. Vagy önállóak voltak, vagy egy főtáborhoz tartoztak. 6./ Különleges láge­rek. Egyik fajtája az „antifa-iskola." Női láger. Lakói internáltak, vagy el­hurcoltak, részben vöröskeresztes nővérek és kisegítők voltak a parancs­nokságokon. Egyes esetekben nők a hadifogolytáborokban is megtalálha­tók voltak, ápolónőként dolgoztak. 7./Civil internáltak-, és elítéltek láge­re. Az internáltak az első években az elítéltekkel együtt voltak, később megkülönböztették őket. Előfordult, hogy a németek más nemzetiségű­ekkel voltak együtt, így románokkal és magyarokkal. Szolidárisak voltak egymáshoz. A magyarok szívcsen emlékeztek a „Dunai Monarchiára". In­terjúalanyok állítják, hogy a magyarok, románok, olaszok előjogokkal rendelkeztek. Ők a konyhában, a kenyereshelységben, a mosodában, a ci­pészműhelyben , a .szabóműhelyben, a kórházban, később a pékségben, és ehhez hasonló helyeken voltak találhatók. Előfordultak bajtársiatlan ma­gatartások is a magyarok részéről, állítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom