Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

Az átélés - - Nemes József

ott sok erdélyi magyar van, mert nálunk éhség van - a magyaroknál és a románoknál - és tífusz járvány, és mi, akik hozzásegítettük őket a győze­lemhez, többet érdemlünk. Elvisznek minket Ukrajnába, learatjuk a bú­zát, kifőzzük a jó szilvapálinkát, és akkor papírokkal, mint nagy fejesek haza fogunk jönni. Ez volt a mese. Másnap megérkezett Veidinger Géza cigányzenekara, ami minket szó­rakoztatott ott az ausztriai lágerban. Nestelbachnak hívták azt a falut, ahol a láger feküdt. A németektől mintegy két kilométerre. Jött egy szin­• tén pesti színjátszó csoport, ami egy rögtönzött színpadon szórakoztatott bennünket, hogy tényleg otthon érezzük magunkat. Mi meg mentünk a csajkával a fogolytáborba és kértük, hogy adjanak főtt marhahúsos ételt, disznóhúst adtunk cserébe, mert székrekedésünk volt. Jött egy bolgár ala­kulat, ami egy csomó narancsot hozott. Tényleg úgy bántak velünk, mint akik a barátaik vagyunk. Hogy mennyire jó volt a propagandájuk, bizonyítja az, hogy elindítot­tak onnan nyolcezer hadifoglyot és kétezer partizánt. Óriási menetoszlop, legalább tíz kilométer hosszú volt, tíz lovas kozák kíséretében. Ez azt je­lenti, hogy minden kilométeren volt egy-egy kozák. El lehet képzelni, ha le akartunk volna maradni, lemaradhattunk volna. De átmentünk a falu­kon, sehol egy élő embert nem láttunk. Egyetlen egy, a magyar határhoz nagyon közel lévő faluban láttunk egy sánta embert, és odébb egy fekete macskát. Voltak pihenők, hogy elvégezze az ember a legszükségesebb dol­gát, de akinek később jött meg az ingere, rohant, hogy le ne maradjon, mert tudta, hogy éhenhal. így minden nap háromszor kaptunk meleg ételt, sőt akkor még különbséget sem tettek hadifogoly és partizán között. Lehet, hogy nem is tudták az oroszok. Általában húst és rizst adtak. Elég nagy mennyiségben, jóllakásig. És egy kiló kenyeret személyenként, ami tisztességes porció volt, nagyobbrészt szajré. Öt napot jöttünk Jánoshá­záig, ahol öt láger volt, mások szerint még több is. Minket partizánokat külön tettek. Az első két nap nem őriztek. A második napon lövöldözé­seket hallottunk a környező erdőkből. Harmadnap reggel jött egy alezre­des és kijelentette, hogy az éjjel harcok voltak az erdőben, német parti­zánok vannak ott, és azért hogy megvédjenek, ezután minket is őrizni fog­nak. Őrt állítottak mellénk. A hazugsághadjárat tovább tartott. így három napot voltunk ott, borotválkoztunk, megnyiratkoztunk, stb, stb. Egyik reggel arra ébredtünk, hogy a láger előtti téren ki van téve egy asztal és ülnek vagy négyen mellette. Kihirdették magyarul, németül, románul, hogy keretként jelentkezzen kétszáz 20-25 év közötti, aki hajlandó az első csoporttal menni. A kétszáz helyett ötszázan jelentkeztek. Tekintettel arra, hogy olyan mese volt, hogy itthon éhenpusztulnak az emberek és tífuszjárvány is van. Volt is egy kis

Next

/
Oldalképek
Tartalom