Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

Az átélés - - Dr. Kolta László

Másnap ivóvízhez jutottunk. Két hét óta először mosakodtunk. Háromhetes szakállamat is levágtam. A bad-kreutznachi fogadtatás borzalmas volt: „Szombattól szerda estig nem volt koszt osztás. Május 9. (szerda) az éhség napja volt. Teljesen kimerültünk." Utólag tisztázódott bennünk, hogy ez volt a győzelem napja, de nem nekünk.) Ötven napot - május 7-től június 26-ig - tengődtünk itt embertelen körülmények között. A drótkerítéssel és őrtornyokkal körülvett, húsz rekeszre (boxokra) osztott, több hektárnyi szántóföldet százezer hadifogoly átmeneti tárolására használták. Mindvégig a szabad ég alatt „laktunk." Az összegyűjtött kb. két-háromezer magyart egyetlen boxban tárolták a katonai hierarchia szerint csoportosítva: tisztek, altisztek, legénység. Az óceáni esőzések, majd a júniusi medárdi záporok szinte naponként átáztatták a köpenyeket, olykor a zubbonyt is. Az esőszünetekben a szél és a ki-kibukkanö napsugár jóvoltából a testünkön száradt meg a ruházatunk. A süppedő, sáros talajon néha napokig nem tudtunk leülni, még kevésbé lefeküdni. Súlyosbította a helyzetünket az is, hogy további két hétig nem kaptunk főtt ételt (április 16 óta, összesen öt héten keresztül). Délutánonként 15-20 fajta élelmiszert, zömében konzervféléket osztottak ki húsz-húsz főnyi közösségnek. Ezek eltérő mennyiségűek voltak; például félkilós húskonzerv, egy doboz sajt, negyed kiló babkávé, kis zacskó tea, egy tasak keksz, stb. Ilyenkor órákon át tartott a sokféle étel arányos feldarabolása, vagy a kétkilós kenyér húsz felé osztása, amit a kiéhezett közösség árgus szemekkel figyelt. Finom dolgokat kaptunk, de a mennyiség döbbenetesen kevés: 2-3 deka húskonzerv, 5 deka kenyér, 2-3 darab keksz, 2 deka sajt vagy vaj, csipetnyi tealevél (amit megfőzni nem tudtunk, „cigarettát" sodortunk belőle), néhány szem pörkölt kávé (ezt is elmajszoltuk, aztán éjszakánként szívdobogásunk volt). A realitások érzékeltetésére megemlítem, hogy a tábori orvos szerint az ilyen mennyiség mellett a heti egyszeri széklet a természetes (a tábori latrina eléréséhez több pihenőt kellett beiktatni, annyira erőtlenek voltunk). Végre május 20-tól működni kezdett a magyar boxban is a tábori konyha. Ettől kezdve naponta egyszer meleg levest kaptunk, később már uzsonna-vacsorát is osztottak (tejeskávé, kekszleves, tejbegríz, stb). A napi kenyérfejadagot fokozatosan 20-30 dekára emelték. A főzés következtében a hideg élelem osztogatása természetesen elmaradt. Az amerikai őrök rendszeresen naponta bejártak közénk ellenőrzés címén, valójában az egyéni hadizsákmányukat gyarapították. Elvették a még meglévő és elérhető karórákat, gyűrűket, töltőtollakat, gyöngyházbetétes késeket. A hadifoglyokkal kapcsolatban az őrség szabad kezet kapott. Erre az egyik fogolytársunk halála döbbentett rá minket. A szerencsétlen fiú az éjszakai sötétben félrevonult, s félálomban a megengedett-