Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

Az átélés - - A 3164209239 számú hadifogoly

Semeringig sem értünk el. Semeringnél volt a zónahatár. Az angol és a szovjet zónahatár. Fölpöfög a vonat a Semeringre, megáll. Szovjet katonák jönnek be a vagonba, német katonákat keresnek. Hozzá kell tennem, hogy amerikai katonák kísértek bennünket. Becsukják az ajtókat, és a vonat elindul visszafelé. El nem tudjuk képzelni, hogy mi történt. Visszamegyünk Mürzuschlagig, ahol is két napot vesztegeltünk. Megtudtuk, hogy a szovjet zónahatáron nem engedtek át bennünket. A Pogány vezérkari ezredes úr, két úrral és egy amerikai kísérővel elment az ottani helyőrségi parancsnokhoz. Elmondta neki, hogy itt ezernegy magyar tiszt most már harmadik napja koplal, mert semmi, de semmi élelme nincs. Elképesztő állapotok között vagyunk. A fiatal angol tiszt közölte, hogy neki két tucat katonája van, így nem tud ellátni több mint ezer embert. Ez úgy a koradélutáni órákban történt. Éjszaka verik a vagonokat, hogy urak, pokrócokkal jöjjenek vételezni. Kiderült, hogy ez a fiatal angol tiszt telefonon megkereste a magasabb parancsnokságát, előadta, hogy mi van, ahonnan teherautókon azonnal élelmet szállítottak a veszteglő magyar tiszteknek. Friss kenyeret, húskonzervet, feketekávét. Volt néhány zsák felesborsó is. Még ott mondták az urak, dehogy visszük el, mit csináljanak vele. Azt mondta a Pogány úr, tegyük csak be, sohasem lehet tudni, hogy mire lesz jő. Újra elindultunk Semeringre. Olt csak egy rövid ellenőrzés volt, átengedtek bennünket. Megérkeztünk Ágfalvára, már Magyarországra. Vonatunkat közrefogták civilruhás, karszalagos rendőrök. A vonatról leszállni nem lehetett. Bizottság jött listával. Név szerint kerestek embereket. Közülünk többet kiemeltek. Pogány vezérkari ezredest is. Mint kiderült, azért, mert a Szálasi-perbcn őt tanúként kihallgatták. A Vöröskereszt közölte velünk, hogy sajnos nem tud ellátni bennünket, mert nincs felkészülve ennyi ember fogadására. Most derült ki, jő hogy elhoztuk a lelesborsől, mert megkérdeztük, ha ezt odaadjuk, tudnak-c levest készíteni belőle. Tudtak. így ettünk Ágfalván levest. Egy egész napot elvesztegettünk, aztán elindult a vonatunk Kaposvárra, ahol a donneri iskolában szállásollak cl bennünket. Mondván, hogy ez egy szűrőtábor. Itt megvizsgálják a hazaérkezetteket, hogy ki kicsoda, hol szolgált, nincs-e háborús, népellenes, vagy ilyen-olyan cselekedetéért vele szemben eljárás. Bár hangsúlyozom, Ágfalván már névszerinti lista alapján sok embert leszedlek a vonatról és elvitték őket. Itt - ha jól emlékszem - három, vagy négy napot töltöttem cl. Többrendbeli kihallgatáson megkérdeztek például, hogy miért mentem ki nyugatra. Mondtam, hogy mert nem vagyok hősi halott alkat. Hogyan értem ezt? Mondtam, úgy, hogy katona voltam. Zárt rendben voltam. A katonaszökevényeket felkoncolták. Eléggé köztudott, mert hiszen meghirdették. Dehát igen nagy szemrehányásokat kaptunk, mert hogy mégsem kellett