Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - A német lakosságot ért vagyonjogi és politikai korlátozások hatása és a kitelepítés

Az eseményeket pártpoltitkai szempontból kommentálta Faludi Gá­bor, az I. számú Áttelepítési Miniszteri Bizottság Mentesítő Bizottságá­nak a tagja, szociáldemokrata párttag, a pártközpontnak címezve jelen­tését. 11 A szociáldemokrata pártszerveket a községben feltűnően gyen­gének találta. Tolna megyében Szekszárdon kívül Bátaszéken tapasztalt pártéleltet. A kitelepítéskor itt a helyi pártszervezet 45 régi tagját kérte mentesíteni, ez 40 esetben sikerült is. Más községekben nem kapta meg a taglistákat. A kisgazdapártot sikeresebbnek találta. A pártok létszá­mát illetően a kisgazdapártot és a paraszlpártot találta legjelentőseb­beknek, amelyek vetekedtek egymással. Őket a kommunistapárt követ­te. A szociáldemokraták igen gyengén álltak. A községben számos he­lyen a nemzti bizottságoknak nem volt szociáldemokrata tagja. Az MKP és az NPP összhangban álltak egymással. Az SZDP a FgKP befolyása alatt állt, igyekeztek az előbbiek kezdeményzéseit gáncsolni. A bányavi­déken, Izményben, Győrén, Mázán, Egyházaskozáron, Nagymányokon, Kismányokon, Váralján az SZDP hagyományai erősek voltak, a szerve­zettségben alig maradt el a FgKP-tól és erősebb volt az MKP-nál. „A bányászok több mint 80%-a sváb, sőt többnyire Volksbundista. Sokan közülük csak most a kitelepítések elkerülése végett mentek a bányákba dolgozni, remélve, hogy mint bányászok mentesítve lesznek. A gyakorlat eddig az volt, hogy a Volksbundistákat, SS-eket semilyen címen nem le­het mentesíteni. Most kommunista részről igen erős nyomást gyakorol­nak abban irányban, hogy a bányászokat múltjukra való tekintet nélkül, mint nemzetgazdasági szenpontból nékülözhetetleneket visszatartsuk." Az erre vonatkozó rendelkezéseket úgy látszik a jelentést tevő nem is­merte. A mentesítésüket szerinte a FgKP és a NPP ellenezte. A bányá­szok pártállását formálisnak tartotta, mert főként a FgKP-ra szavaztak. Nehezményezte, hogy amig a FgKP megyei titkára a mentesítési kérel­mekkel mindig megjelenik, addig az SZDP-é nem. Egy újabb vizsgálatkor Bikal, Mágocs, Mékényes Észak-baranya, Te­véi, Kalaznó, Szárazd tolna megyei községekben és környékükön már felfedezett szocdem pártéletet. Feltűnt neki viszont, hogy a telepesekből alig gyűjtöttek tagot. „Több községben majdnem kizárólag sváb szárma­zású párttagjaink vannak. Fokozottabb mértékben fennáll ez a kisgazda­pártra nézve, mely számos községben éppen a kitelepítés következtében fel is oszlott. A telepes lakosságot a parasztpárt és a kommunista párt szervezi be. Egész úton feltűnő volt, hogy az UFOSZ - a telepeseknek ez a legfontosabb érdekvédelmi szerve - mondhatnám kizárólag kom­munista és parasztpárti tagokból áll. Az UFOSZ-on keresztül termé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom