Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

Tolna megye területén a fentieken kívül is több csoport kapott letelepedési engedélyt, akiknek május közepe körül bocsátottak rendelkezésre vasúti kocsikat. Németkérre 110 családot, Mözsre 78 családot vártak.

63 Szakadat és Gyönk községekben lakó kitelepítendő németek ingatlanaira javasollak telepíteni 15 csorvási családot 82 lélekszámmal és 71 orosházi családot 303 lélekszámmal.

64 Bikácson május 11-én történt a birtokba helyezés. A kitelepítendő németek birtokain helyeztek el 28 békéscsabai, 17 borsodszentiváni, 2 seregélyesi, 2 dunaszentgyörgyi, 2 cecci, 1 pálfai, 1 nagydorogi, 1 ercsi, 5 menekült és 4, a telepítési főosztály által telepítési engedéllyel ellátott családot. A békéscsabaiak kérték a rátelepítés megszüntetését, illetőleg a németek összeköltöztetését.

65 A telepítés és a földreform végrehajtása, illetőleg befejezése 1946. május 13-án ismét egységes szervezeti keretet kapott, újból a földhivatalok feladatává vált. A gyakorlati munkát a megyei földhivatalok telepítési osztályai, illetőleg a megyei földbirtokrendező tanácsok, a központi irányítást az Országos Földbirtokrendező Tanács, illetőleg az Országos Földhivatal Telepítési Főosztálya végezte. A szervezeti változást követő néhány napon belül Baranya Vármegye Földbirtokrendező Tanácsa értékelte az eddigi telepítési gyakorlatot, és javaslatot tett a további munka menetére. Tájékoztatást adtak a telepítési lehetőségekről. E szerint a megye 303 községének mintegy fele túlnyomórészt német származásúakkal lakott. Községeik mindegyike dombos vidéken fekszik, míg a magyar falvak általában síkon találhatók. A Volksbund-tagoktól elkobzott ingatlanokat az Alföldről és a megyén belülről érkezettekkel már betelepítették. Üres hely a megyén belülről települni szándékozók részére nincs. Azt kifogásolták, hogy a Volksbundtagoktól elkobzott ingatlanokra kizárólag csak az Alföldről (Battonya, Kiskundorozsma, Hajdubagos, Ujiráz stb.) érkezetteket telepi- tettek, még kivételként sem fordult elő, hogy az ország hasonló éghajlatú, terep- és talajviszonyú községeiből érkeztek volna családok. A baranyai földművelés színvonalát féltették a telepítési gyakorlattól. A későbbiek folyamán ezt a gyakorlatot szeretnék megváltoztatni. Zala megyei családok idetelepítésével látták megoldhatónak a termelési nehézségeket.

66 Tolna megyében a telepítési munka a már kialakult mederben folyt tovább. Adatok sora bizonyítja az Alföldről, elsősorban Békés megyéből történő telepítések folytatását. Az OFT 1946. május 14-én határozta el a Békés községből 107 család Tolna megyébe történő telepítését. Bátaszéken 77, Várdombon 10, Al-