Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

sel), a másik 20 pedig csoportos telepítésre lenne felhasználható. Tófűn 20 család szenvedne elkobzást. Házaikban ekkor már élt 14, részben bányász család, igaz jogcím nélkül. A többi németek lakta faluban sem történt meg még az elkobzás a baranyai Hegyháton.

42 A Pécs városi és a Pécsi járási körzetben Orfűn a Volksbund-tagokat már elvitték, az igénylőket ideiglenesen birtokba is helyezték. Hidorban 8 délvidéki családot találtak, akik házakat és földeket kaptak. A három nemzetiségű (magyar, német, sokác) Olasz községben az írásbeli munkák ugyan még nem készültek el, de a körzetvezető a szomszéd községbeliektől úgy értesült, hogy magyar igénylőt nem hajlandók elfogadni, „egy szláv szigetet akarnak létesíteni".

43 A Baranyavári körzetben lévő községek felében a KFB-kel ujjá alakították. A többiben már a körzetvezető megérkezése előtt felterjesztették a felosztási tervet. A körzet községeit a jókarban lévő és nagy épületek csábítására a környékbeliek ellepték, így nagyobb csoportos telepítésre a körzet mostmár alkalmatlanná vált. A volksbundisták lakásaikban még bent voltak, az új lakosokkal együtt

44 A Iblna Megyei Kerületben ekkor még a székelyek letelepítésével voltak elfoglalva. Az ide tartozó Somogy megyében még nem történt csoportos telepítés. A német falvakban még 1945. szeptember-október hónapokban is az elkobzási javaslatok összeállítása képezte a legtöbb gondot. Mintegy kéthetes munka tapasztalatai Baranya megyében már a népgondozó hivatalnak a szemléletére is rámutatnak. Ugyanakkor sok tekintetben el is határolták magukat a KFB-k tevékenységétől. Megállapították, hogy a földreform végrehajtásának eddigi gyakorlata sok kívánnivalót hagyott maga után. A KFB-k tagjai és vezetőik nem ismerték kellően a földreformtörvényt. Hatalmukkal sokszor vissza is éltek. A KFB-k és a népgondozó hivatalok mellérendeltségi viszonyban működtek. Utóbbi fellépésében és majd későbbeni gyakorlatában érződik, hogy a népi szervezet igyekszik irányítása alá helyezni és a telepítésekhez szükséges ingatlanok biztosítására felhasználni. További észrevétele már a magyar nacionalizmus jelenlétére utal. A földreform magyar szempontú végrehajtását látta gátolva a német községekben alakult KFB-k munkájában. Ezek tagjai ugyanis szerinte a volksbundisták atyafiságából kerültek ki és a rájuk bízott hatalmat vagyonmentésre használják. Emiatt kérte is a kerülelvezető a MFT-tól „... a magyar szempontokat szem előtt tartó sváb, vagy kevert földigénylő