Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

biztos Hercegszabarba kívánt letelepíteni. Itt azonban nem volt hely, így szétosztásukat tervezték. Somberekén július közepéig a 40 helybeli igénylő mellett 115 hadik­falvai székely családot és 3 Drávacsehiből származó (megyén belüli tele­pítés) családot helyeztek el. A székelyek a 15 kat.h-as juttatással szem­ben többet kértek. Arra hivatkoztak, hogy Bácskában 18-22 kat.h-s bir­tokot veszítettek el. 37 Mecseknádasdon (Püspöknádasd) is éltek már bukovinai csángók és boszniai magyarok, akik az itteninél is hegyesebb vidékről származtak, mégis avval az indokkal kérték továbbtelepítésüket Majs, Varsád és Diósberény községekbe, hogy ez a terület túlságosan he­gyes. Óbányán sem laktak ekkor telepesek. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a földművelés egyedül a helybeliek megélhetését sem biztosította ezekben a falvakban. A földművelést speciális háziiparral egészítették ki, vagy éppen kétlakiak voltak. A székelyeknek ez a kilátás bizonyára nem nyújtott megfelelő vonzóerőt. Vallási okból kérte áttelepítését Nagyszékelyről 34 család Bonyhádra. Nagyszékely református falu volt, ők pedig katolikus vallásúak. Áttele­pülésüket engedélyezték. 38 A Bátaszékre telepített 243 székely család száma igen hamar 154-re csökkent. A rátelepedésből adódó súrlódások, felelőtlen izgatások mi­att sokan Vaskútra, illetőleg más községekbe költözködtek. A feloszla­tott KFB nem állt feladata magaslatán, telepítései csak a bizonytalansá­got fokozták. A korábban internált németek nagyrésze visszatért lakásába és együtt élt a telepesekkel, akik az állatállományt nem hasz­nálhatták, a fenyegetések miatt a földeket sem művelhették. Ehhez já­rult, hogy gyakran azokkal szemben alkalmaztak elkobzást, akik semmi­lyen listán sem szerepeltek és a különböző igazolásokkal ingatlanaikat visszakövetelték. A székelyek (és más telepesek) nyugodt életének biz­tosítására a telepesházakból a németeket kilakoltatták, illetőleg össze­költöztették őket. Elérték így, hogy a telepes ne megtűrt személy legyen, hanem véglegesen házhoz és földingatlanhoz jusson. A székelyeken kí­vül a községben 90 helybeli juttatott, 40 bogyiszlói árvízkárosult és 53 olyan család élt, akiknek legnagyobb része Bácskából menekült vasutas volt. 39 A székelyek és csángók végleges elhelyezkedése 1945. év végére lé­nyegében befejeződött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom