Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)
II. INTERJÚK - Pfundtner Sándor
Azkb. 16-17 km-re volt tőlünk. Ahogyan vittek bennünket...! A vetőgép elejit Vókányban találtam meg. Akkor volt az ilyen triőr, amivel a búzát konkolyozták ki, az máig sincs meg. Isten tudja hová vitték. Szóval olyan rendszertelenül történt a kitelepítés, hogy azt meg se lehet mondani. Akkor pl. az öcsém két vagonja túl maradt. A két kisgyerekkel, meg a feleségével. Ideérnek, nincs asszony, nincs gyerek! Olyan borzasztó dolgok történtek, hogy azt el sem lehet mondani. Akkor megálltunk egy állomáson. Ordítanak a marhák, szomjasak voltak. Megállunk. Elfutunk vízért, hogy hozzunk a lovaknak meg a marháknak vizet. A vonat indul, föl a vagonra!