Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

II. INTERJÚK - Grecz Gusztávné

tudok olyat, aki nem ment be. Azután nagyon sokan elmentek a faluból. Miért? A munkalehetőség miatt. Akkoriban nagyon gyarlón kerestünk. Nagyon sokat dolgoztunk. Volt amikor állig kaptunk fizetést. Pedig sokszor éjjel is dolgoztunk. Napraforgót rostáltunk, meg minden. Meg hát akkor nem voltak gépek. Mindent kézzel csináltunk. A szlovákiai magyarokkal, akik maguk után érkeztek, velük hogyan jöttek ki? Azokkal sem volt nézeteltérés. Egypár Romániából érkezettel volt egy kis nézeteltérés. Amikor édesapámat megválasztották bírónak, helyettes bírónak, akkoriban meg is akarták verni. Ők akartak az urak lenni! Azok úgy menekültek ide. Nem sok család volt, talán öt, vagy hat. Azóta kihaltak. Máskülönben nem volt semmi baj. A németek között nem tudok mondani semmit,mert én nagyon fiatal voltam, amikor ide kerültem. Megtanult németül is? Nem tanultam meg! (nevet). Pedig együtt dolgoztam velük a tsz-ben. Ott sem volt semmi baj velük. Ők megtanultak magyarul, de én nem tanultam meg németül. (Nevetve). Beszéltek ők a tsz-ben németül? Igen. Egymásközött. Engem nem zavar, hogy különmentek és németül beszéltek. Sokszor rájuk szóltunk, hogy most beszéljenek magyarul (Nevetve). Én is. Sokszor azt is odamondták, hogy „miért nem tanulsz meg németül?" Igaz! Ha ők megtanultak magyarul, akkor én is megtanulhattam volna németül. Az biztos. Mert 16 éves voltam, amikor idekerültem. Nem is tudom hogy miért nem. A tsz-be csak egynéhányan voltunk magyarok, akik ott dolgoztak. A fölvidéki asszonyok nem jöttek a tsz-be. Otthon maradtak a háztartásban. Többnyire németekkel dolgoztunk és nem volt az, hogy namost hát... Szóval nagyon szerettük egymást. Édesapja meddig volt biró? A kitelepítés alatt. A Linder bácsi volt akkor a bíró, őt elvitték és akkor az édesapámat választották meg. A tanácsválasztások után nem került már be, mert Majson volt akkor a tanács. A tsz-be dolgozott a család.