Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

nagy terhet vállalt magára. Jobb, ha más intézményeket állít fel, például a hitelintézeteket. A vasutakkal kapcsolatban a minisztérium csak a tervekkel és az előmunkálatokkal foglalkozzon. Javasolta, hogy a kivitelezést magánvállalkozók hajtsák végre. A törvény végül is felhatalmazta a minisztériumot, hogy Budapesttől hat új, az országhatárig terjedő pályát tervezzen, és a Fiume felé vezető vonal építését a lehetőségekhez képest kezdje is meg. Még a felelős kormány hivatalba lépését megelőzően terjesztette elő Eötvös József az oktatási reform első lépéseként törvénytervezetét. Az állami egyetemről szóló javaslatot a konzervatív főrendek erősen támadták. Kétségbe vonták a világi hatóságok illetékességét, korlátozni kívánták a tanulás szabadságának az elvét és a számításba jöhető oktatók körét. A javaslatot igen aktívan támogatta Teleki és Batthyány Kázmér, kitartva amellett, hogy a törvény elfogadását nem lehet halogatni. Végül kompromisszum született, a minisztériumra bízva annak meghatározását, hogy a rendes tanárokon kívül kik oktathatnak még az egyetemen. Az államhatalmi és államigazgatási berendezkedés átalakulása olyan gyorsan ment végbe, hogy vitára alig került sor. Ezért Batthyány álláspontját sem ismertethetjük. Meggyőződésünk azonban — eddigi tevékenységét és az ellenzéki mozgalomban elfoglalt helyét ismerve —, hogy azokat minden erejével és tekintélyével támogatta. Pesten az Ellenzéki Körben miniszterként is számításba vették, Pozsonyban azonban ez szóba sem került. A hatalom gyakorlásával kapcsolatban két kérdés keltette fel érdeklődését. Az országgyűlésről szóló törvény vitájában az immár miniszterelnök Batthyány Lajost támogatva, a nádor korábbi szerepének korlátozása érdekében emelte fel szavát. Összeférhetetlennek tartotta ugyanis, hogy a végrehajtó hatalom tulajdonosa a törvényhozásban, a felsőtábla elnökeként részt vegyen. A nádornak az államfői jogkör-