Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

zék az országgyűlésen így is felszólalt, és a történtekről a megyéket is tájékoztatta. A házassággal kapcsolatos vizsgálatot Deák Ferenc, az első független magyar kormány igazságügy-minisztere zárta le a református egyházkerület határozatát is tekintetbe véve. Török Pált az ellene felhozott vádak alól, jogszerű eljárására való tekintettel felmentette, Batthyány házasságát pedig törvényes kapcsolatnak ismerte el. Keglevich Auguszta ideális feleségnek bizonyult. Férjét nemcsak személyes okokból, hanem politikai meggyőződésből is támogatta. Vállalta férje küzdelmes életútját, s végig kitartott mellette. Batthyány jelleme házassága által még inkább erősödött, a meghurcoltatás elszántabbá tette, politikai tevékenységét pedig következetesebbé formálta. Mindkettőjük számára egyetlen út maradt nyitva, az egyre radikálisabbá váló ellenzéki tevékenység. Kossuth kortese Súlyának növelése érdekében az egységessé vált ellenzék az 1847. november 11-re összehívott országgyűlést előkészítő megyei követválasztásokon igyekezett átütő sikereket elérni. Ennek egyik eszköze a legbefolyásosabb vezetők helyszíni agitációja, illetőleg megyei követté történő megválasztatásuk volt. Batthyány 1847-ig csak Pest és Fejér vármegye közgyűlésein vett részt. Tevékenységét most Tolna, Baranya és Veszprém megyékre is kiterjesztette. Mindezekről Madarász József is megemlékezett, Perczel Mórt és Batthyány Kázmért említve a legfontosabbak között, akik e megyék ellenzéki mozgalmát irányították. A megyei ellenzékiek felváltva, hol Bicskén, hol Kisbéren tartottak értekezletet. Széchenyi 1847 augusztusában Batthyányi mint Fejér me-