Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

BEVEZETÉS

magja a mai Burgenland területén alakult ki az előnevet adó Németújvár (Güssing) központtal, és átterjedtek a mai Szlovákiába Pozsonyig, hazánkban pedig Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna, Fejér, Komárom és Veszprém megyékbe. De találunk birtokokat Szlavóniában is. Meglepően hasonlítanak egymásra uradalmi központjaik fekvésükben és nagyságukban is. Többségük a középkorból származó várkastély. Ilyen például Németújvár (Güssing), Borostyánkő (Bernstein), Rohonc (Rechnitz), Körmend, Ikervár, Siklós, Ozalj stb. A birtokok egy része a határ mentén terült el. Közülük többet a magyar — osztrák, az egykori horvát — török (boszniai) határ és Fiume mellett találunk. Jelentős részük egykor a Zrínyieké volt. Birtokaik lakosságának etnikai összetétele igen vegyes. Magyarok, horvátok, németek éltek egymás mellett, gyakran egy birtok keretein belül. A Batthyányak telepítéseket is szerveztek a török uralom alól felszabadított területeken. Rokonságuk igen kiterjedt és nehezen áttekinthető. Közöttük találjuk az Esterházy, Illésházy, Erdődy, Nádasdy, Mailáth, Széchényi, Zichy, Keglevich, Andrássy, Festetics családot, a Habsburg Birodalom más tartományaiból pedig a Strattmann, Roggendorf, Herberstein, Haller, Stubenberg, Kinsky és Frangepán famíliákat. Az általunk említett első csoportba, a birtokszerzők és a hatalmat gyakorlók közé soroljuk például a horvát báni méltóságot is hordozó Batthyány Ferencet (1497. okt. 28.- 1566. nov. 28.), Batthyány Ádámot, az ükapát (1662. szept. 13.— 1703. aug. 26.), aki a törökellenes felszabadító harcokban egy gyalogezred élén vett részt. Jelen volt Bécs védelménél, majd a felszabadító hadjáratban. O foglalta vissza 1688-ban Fejérvárt, 1690-ben Kanizsát. De jelentős szerepe volt később Batthyány Károlynak is (1698. ápr. 28.— 1772. ápr. 13.), aki a báni megbízatáson kívül hadvezér, miniszter, II. József és II. Lipót nevelésének irányítója. Tevékenységéért birodalmi hercegi rangra emelték. Az első-