Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

talpra állni. Pesten elnöke lett egy ipari jellegű egyesületnek. Elnöke és részben finanszírozója a pesti iparmű-kiállításnak, melyet a védegyleti küldöttek is nagyon dicsértek. A Vukovár — Fiumei Vasútvállalatra Egyesült Társaság elnöke A külkereskedelemmel, a vámkérdéssel és az iparfejlesztéssel összefüggött a vasútépítés kérdése. A liberális ellenzék a Pest - Bécs - Trieszt irányvezetésű birodalmi elképzelés ellensúlyozására a Magyarország részét alkotó Fiume kikötőjét kívánta vasútvonallal összekötni, a konzervatívok viszont Bécs felé akartak haladni. Kossuth terveit, az országot átlós irányban átszelő hálózat kialakítását az Ausztriával való verseny is befolyásolta. Véleménye szerint a bécs-trieszti vonal mielőbbi kiépülése esetén magához vonzaná a magyarországi szárnyvonalakat. A magyar külkereskedelem útja így elkerülhetetlenül Ausztrián át, az ottani vámoknak, piacoknak és fuvarozási lehetőségeknek kitéve, vezetne. A sokféle nézet kifejtésére az 1843- 1844-es országggyűlésen került sor. Az alsótáblán megfogalmazott javaslat a vasútvonal kiindulási pontjául Vukovárt jelölte meg, és haladt tovább Sziszeken és Károlyvároson át a tengerpartig. Az alapkoncepciót a főrendek is elfogadták, Széchenyi sem zárkózott el előle, de több jelentős kiegészítő javaslatot tett. Ezek egyike, hogy az építkezést a magántársaságok helyett az államra bízná. Az országgyűlés bezárása előtt nem sikerült megegyezésre jutni, így a megoldás a következő országgyűlésre maradt. A terv felkeltette a magánvállalkozók érdeklődését, és három társaság (Pesten, Vukováron és Fiúméban) is jelezte részvételi szándékát az építkezésben. Ezek 1845. október 30-án Fiúméban egyesültek.