Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

ban, de már nem többé csupán mint egyes elvbarátok, ... hanem megjelenünk mint a nemzet köz sympathiájátul elfo­gadott ügynek képviselői, mint egy valóban országossá vált intézetnek a nemzettől önnvállalt hivataloskodásunkban megerősített tisztei, megjelenünk mint az ország legvégső széleiről velünk kezet fogó, s buzgón munkálkodó vidéki tagtársaink követei, mint a nemzet egy köz vállalatának előmozdítói, a nemzetnek felelősséggel tartozó olly érdeké­nek igazgatói, melly már annak vérével összeolvadt, éltével azonosult". Néhány fontosabb gyakorlati kérdésben összehasonlítot­ta az egyesület megalakulása előtti állapotot és az elért eredményt, felsorolta az árukkal megrakott raktárakat, az új gyárakat, melyek keletkezésének üteme a terveket is meg­haladja, a találmányokat és terveket, amelyek a jövő fejlő­dését biztosítják. A kibővített, illetőleg újonnan létrehozott gyárak száma meghaladta a százat. Többségük a selyem-, pamut-, posztó-, fonó- és szövő-, vegyi, dohány-, papír­iparban jött létre, melyek részletes felsorolását az igazgató­választmány jelentésében találhatjuk. Batthyány utalt a megtakarított aranyhalmokra, a „külföldi sas" körmeiből kiragadott pénzre, a vidéki osztályok tekintélyes számára, a magyar ipari áruk utáni kereslet megnövekedésére és végül arra a büszke öntudatra, amely egy év alatt a nemzet­ben ébredt. Megismerte erejét: tud nélkülözni, a kitűzött célját képes elérni, a maga szükségleteit elő tudja állítani és függetlenné válni a külföldtől. A külföld vádjai elleni érveket az elért eredményekből merítette, majd kijelentette, hogy „...a külföld azt teszi, mit nálunk rosszal". A német nép iránti rokonszenvére hivat­kozva kijelentette, hogy a mozgalmat támadó német hírla­pok nem a német közvéleményt képviselik. De szerzett isme­reteket a francia és az angol sajtó véleményéről is. E lapok ugyan nem helyeselték mindenben a kitűzött célt, de korrekt hangon írtak. Ellenvéleményük inkább a gazdasági elképze­léseket érintették, a tudatlanság, a szegénység, a műveletlen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom