Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

tervezet egyik részletét ragadta ki, hanem a börtönrendszer megjavításának szükségszerűségét bizonyította. Szerinte mindenféle változtatás jobb a meglévő rendszernél. A ma­gánrendszerű börtönök létesítését, az elkülönített fogva tar­tást támogatta, a büntetéstől nevelő hatást várt. Az új bör­tönök építési költségének fedezését állami feladatnak tekin­tette, melynek módjáról az országgyűlésnek kell döntenie. Az Országos Védegylet élén A gazdasági kérdésekkel való foglalkozás Batthyány szá­mára inkább gyakorlati szervezőmunkát jelentett. Ezzel magyarázható, hogy az országgyűlési vitákban elméleti gaz­dasági kérdésekkel még nem foglalkozott. Az 1843- 1844­es országgyűlésen azonban egyre valóságosabban vetődött fel a magyar ipart védő vámrendszer kialakításának szüksé­gessége. A liberális ellenzék jelentős részével együtt Bat­thyány is Friedrich List protekcionista külkereskedelmi fel­fogásának hatása alá került. A küzdelembe a maga szangvi­nikus módján kapcsolódott be. Az országgyűlésen kemény vitákban megszületett ugyan a védővámos elképzelést tartalmazó felirat, de elfogadtatá­sában az alsótáblai ellenzék nem bízott. Ezért az e kérdés­ben legradikálisabban fellépő Perczel Mór, Tolna megye követe vezetésével egy szűkebb csoport a védegyleti mozga­lom szervezéséhez fogott. Az örökös tartományok iparának fölényes helyzetét, a védővámoknak a polgárok házának küszöbén való meghúzásával, vagyis a külföldi termékek vásárlásának hat évig tartó önkéntes korlátozásával kíván­ták megszüntetni. Perczel már rendelkezett tapasztalatokkal. Az ő ötlete alapján 1842-től működött a „Tolnai Véd-Egylet", majd ennek nyomán alakultak Zalában, Veszprémben, Komá­romban és még néhány helyen hasonló szervezetek. Az országos egyesület létrehozására az első gyakorlati lépése-

Next

/
Oldalképek
Tartalom