Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

A tankönyvektől, az iskolai segédeszközöktől logikus lépésként következett az iskolaalapítási tevékenység. Fivérével és Károlyi Lajossal közösen Rohoncon gazdasági tanintézetet hozott létre. A szervezés Klauzál Imre nevéhez fűződött. A mezőgazdasági szakoktatás megteremtését célzó újabb vállalkozásáról Széchenyi István 1838-ban hozzá intézett leveléből értesülünk. Bicskei uradalma területén szándékozott saját erejéből egy újabb iskolát létrehozni. Ám ez a Gazdasági Egyesület központosító terveivel ellenkezett. Széchenyi, elismerve Batthyány hazafiúi buzgalmát, arra kérte, hogy inkább az egyesület célkitűzéseit támogassa. Olyan „tanítószék" felállítását tervezték Pest közelében, amely a mezőgazdasággal összefüggő tudományokat és gyakorlati alkalmazásukat oktatta volna. Batthyány rövidesen az egyesület lelkes támogatói közé lépett. Az oktatásügy iránti érdeklődését bizonyítja, hogy később az Eötvösféle iskolaügyi törvénytervezet országgyűlési vitájában élénken részt vett. A tudományos élet támogatása is része volt közéleti tevékenységének. A család más tagjaihoz hasonlóan fivérével együtt csatlakozott az Akadémia anyagi támogatóihoz, s átadta az intézménynek nagyapja, Batthyány Tivadar rohonci könyvtárát. A tudományos munkát a társadalom gyakorlati problémáinak közvetlen megoldására igyekezett felhasználni. Ezért 1843-ban pályázatot írt ki a robot és a dézsma káros hatását bizonyító művek írására. Az első három helyezést elért művet összesen 200 arannyal jutalmazta. E tevékenységét már a Gazdasági Egyesület keretein belül folytatta, de a három pályanyertes művet saját költségén „nagylelkűsége s' korszerű gondoskodása által" jelentette meg 1845-ben. Az egyesületet a pályázat lebonyolítására felkérő leveléből kitűnik a tudomány szerepével kapcsolatos nézete: „.. .kívánva egyszersmind, hogy az összes haza magának alapos meggyőződést szerezhessen a dolgok valódi helyzetéről, mielőtt