Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

hazai és külföldi folyóiratot járatott, és olvasmányaiból jegyzeteket készített. Titkára majd ötven évvel későbbi megjegyzése szerint: „Batthyány Kázmér egészséges szellem, mely szobrász szép testben lakott, táplálékot merített érettebb ifjúságában Széchenyi müveiből, Vörösmarty költeményeiből, melyeket könyv nélkül tudott, és gyakran idézett". Magánlevelezését egyre inkább magyar nyelven folytatta, fennmaradt beszédeit is magyarul, saját kezével írta. Leveleiben ugyan találkozunk egy segítőtársa javításaival, de ezek a hibák aránylag kisszámúak, s a mondanivaló megértését segítik elő. Az 1840-es évtized közepén már jeles szónokként ismerték el. ízlése is változott. Tüntetően magyarosan öltözködött. Sokáig nem nősült meg, s ezért talán lehettek, akik irigyelték. De teljesítette családja iránti kötelezettségét. Ezt bizonyítja, hogy megözvegyült fivére két fiát Angliából Magyarországra hozatta, és gondoskodott illő neveltetésükről. Nevelőik közül ismerjük Stuller Ferenc országgyűlési gyorsíró, folyóirat-szerkesztő, Kossuth későbbi titkára nevét és Henszlmann Imréét, a későbbi neves művészettörténészét. Előbbi a magyar nyelvet, a történelmet és a közjogot, utóbbi a régészetet és a művészettörténetet oktatta. De természettudományos képzésükre is súlyt helyeztek. Sportemberként is számon tartották Batthyányi. Nyúlkopó- és lóversenyeken vett részt, Kisbéren és Pest közelében kopófalkát és lóistállót tartott fenn. Imperial, a közelmúlt híres versenylovának vérvonala az ő angol tenyészetéhez nyúlik vissza. Egy szarvasfalka tenyésztésére alakult egyesületnek is a tagja lett. Az előadottakat főúri időtöltésnek is nevezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy e lépések is elősegítették a társadalmi élet átalakítását. A polgáriasodás igénye egész lényét áthatotta. Talán ez is hozzájárult, hogy Pécs szabad királyi város vezetői 1845-ben díszpolgárságot kínáltak fel számára. Levelében megköszönte a város döntését, majd így vallott törekvéseiről: „...az aristocratai rang-