Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A POLITIKUS PORTRÉJA

A politikus portréja Batthyány Kázmér pályafutása egy hullámhegyből és egy hullámvölgyből áll. Reformkori és a szabadságharc alatti tevékenysége jelenti a csúcsot, melyre feljutott. Az emigráció a hullámvölgyet. Korai halála talán egy újabb felemelkedés lehetőségét hiúsította meg. Képén egy jó megjelenésű, izmos férfi jelenik meg előttünk, korának férfiideálja, aki az arisztokratikus magatartásától igyekezett ugyan megszabadulni, de teljesen nem sikerült leküzdenie. Öltözködése magyarossá vált, használati tárgyait a magyar ipar termékeiből választotta, műkincseit magyar mesterek készítették. Közéleti fellépéséből határozottság és jellemszilárdság olvasható ki, sohasem engedett a pillanatnyi érdekeknek. A népszerűséget szerette, de nem hajhászta. Állítólagos hiúsága közéleti szereplésének egyik fontos indítéka lehetett, ahogyan azt kortársai közül többen állították. Nagyon kényes volt becsületére és feddhetetlen hírnevére. Nemzetének hasznára lenni, ez volt tetteinek legfontosabb hajtóereje. Szangvinikus természete határozott fellépéssel párosult. Műveltségét tudatosan fejlesztette. Tanácsokat készséggel elfogadott, de mindenről volt saját véleménye is. A közérdekű kérdésekben toleránsnak bizonyult, engedett saját álláspontjából. Bátorságával kitűnt, a veszélyt semmibe vette. Vallásossága nem ismerte a merev egyháziasságot, személyes boldogsága érdekében vallásfelekezetet is változtatott. Önzetlensége nem ismert határt, a jó ügyért vagyonát és életét is kockára tette.