Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

MENEKÜLÉS - INTERNÁLÁS -EMIGRÁCIÓ

járataiban, Zombor és Hódság községekre hadisarcot vetett ki. A törvénytelen országgyűlés által 1849. április 14-én kimondott függetlenségi nyilatkozat és a dinasztia trónfosztása után a Kossuth Lajos kormányzó által megalakított forradalmi republikánus-demokratikus minisztériumba mint külügyminiszter lépett be és egyben ideiglenesen átvette a kereskedelmi minisztérium vezetését, május 8-án Kossuth parancsát 50 000 újonc állítására aláírta, június 14-én, illetve 27-én aláírta az orosz intervenció elleni protestálást és a felhívást a szövetséges osztrák — orosz haderő elleni keresztes hadjáratra és még a két utolsó, 1849. július 21-én és 28-án a törvénytelen országgyűlés által Szegeden tartott ülésen is védelmezte a minisztérium politikáját. Ezáltal a felségsértés bűnébe esett, ezen bűntettért az említett tényállás és törvényes bizonyítékok alapján eljárás alá lett vonva és miután az 1850. március 31-ével lejárt határidőre való tekintet nélkül saját védelmére nem jelent meg, így gróf Batthyány Kázmért ... távollétében halálra kell ítélni, vagyonát a forradalom által okozott kár pótlására be kell vonni és távolléte miatt nevét a bitón el kell helyezni. Pest, 1850. szeptember 25-én Smayalski őrnagy Kräften kapitány elnök törzsauditor A törvény előírásai szerint végrehajtandó Pest, 1851. szeptember 13. Biegel Ez az ítélet a mai napon kihirdettetett és a szolgálati szabályzatnak megfelelően végrehajtatott. Pest, 1851. szeptember 22. olvashatatlan aláírás"