Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZEMERE-KORMÁNY KÜLÜGYMINISZTERE

belül a kereskedelem került az első helyre Batthyánynak a lord Palmerston külügyminiszterhez írt jegyzékében. Ezt a korszak diplomáciai története egyik, a reformkori elképzeléseken alapuló legkomolyabb alkotásának, éles logikával felépített mestermüvének tartják. Kiemeli a jegyzék azokat az előnyöket, amelyeket a magyarországi politikai helyzet megszilárdulása esetén Angliának jelentenének. Arra hivatkozik, hogy Ausztria sohasem vette figyelembe Anglia érdekeit, sőt magas vámokat vetett ki az angol gyártmányokra. Ha az orosz segítségével Ausztria győz, a keleti piacról Anglia kiszorul. A független és szabad Magyarország viszont a szigetország kereskedelmének egyik alapja lehetne, s ez elősegítené az angolok Duna-medence feletti uralmát. Az oroszok visszaszorításával a keleti piac a Fekete-tenger partjától az Adriáig terjedhetne. Szerinte Magyarország soha nem válhat ipari országgá, az iparcikkeket Angliától szerezné be, és biztosítaná az angol tőke elhelyezésének a feltételeit. Különösen a fegyverkereskedelem terén látott nagy lehetőségeket. A komoly közgazdasági felkészültségről tanúskodó cikket Angliában az Observer című folyóiratnak a magyarországi hírek ismertetésére nyitott állandó rovatában jelentették meg. Palmerstontól Kossuthhoz hasonlóan az új független magyar állam elismerését kérte. Ez azonban hiábavalónak bizonyult. Megbízólevelét Pulszky az angol kormánynak így be sem mutatta, s mint magánember igyekezett tevékenykedni. E lehetőségeit használta fel fegyvervásárlásra. A próbálkozások sikertelensége alapján 1849 nyarán már Batthyány is a dunai népek konföderációjában látta a megoldást. Erre gondolva utasította Pulszkyt a további tárgyalásra. A törökországi megbízottat, gróf Andrássy Gyulát Debrecenben még személyesen tájékoztatta feladatáról, de a folyamatos kapcsolattartás nem valósulhatott meg. Andrássy július 3-án kelt levelében bizonyítja ezt. Megállapítot-