Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

A Délvidék teljhatalmú kormánybiztosa és katonai parancsnoka A főváros eleste, az országgyűlés, az OHB, a minisztériumok és más főhatóságok Debrecenbe költözése bizonyították az ország drámai helyzetét. Eszék elvesztése is ennek a következménye volt. Miután a haditanács döntése értelmében a bácskai és bánáti hadtesteket január közepén kivonták a Délvidékről, Hadik Gusztáv ezredes mintegy 4000 főből álló hadosztályára maradt a Szabadka — Szeged Makó vonal védelme. A kiürített falvakat szerb felkelők szállták meg. Ebben a helyzetben Batthyány Kázmérnak az Eszék felmentésére tett kísérlete eleve kudarcra volt ítélve. Debrecenben február 12-én Kossuth a rend helyreállításával bízta meg a Délvidéken, s teljhatalmú kormánybiztossá nevezte ki. Megbízólevelében Kossuth jellemezte az ország általános helyzetét, és megindokolta a reguláris haderő öszszevonásának szükségességét. Véleménye szerint az ország sorsa más frontokon, az ellenség főereje elleni harcban dől el, ezért minden nélkülözhető erőt ezek ellen kell összevonni. A Délvidék védelmét a kormányzat elsősorban a helyi lakosságtól várta. E körülmények alapján úgy döntött Kossuth, hogy a Délvidék polgári és a katonai kormányzatát egy kézben egyesíti. „...Ezen szempontból indulva, minthogy gróf Főispán úr s Dunántúli Kormánybiztos a haza jelen védelmi harczának kezdete óta, mindég egyszersmind sereget is vezérlett, ... a honvédelmi bizottmány ezennel Bács megye s a kebelébeni királyi városok polgári s katonai kormányzatával Főispán urat mint teljhatalmú Kormánybiztost megbízza s ezen megbízását mind azon szomszéd törvényhatóságokra, s vidékekre is kiterjeszti mellyekre nézve a rácz lázadásból eredő veszélynek közössége, a védelmi intézkedések összhangzását, s egyesítését szükségessé teszi adván vezér főispán s kormánybiztos úrnak teljes hatalmat és hatóságot a küldetése körébeni szabad mozgó csapatok-