Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

vemberében szervezkedni kezdett. Lassanként megnyerte magának a legfontosabb beosztású tiszteket. E csoporthoz tartozott Neubauer tüzérkapitány, Rácz őrnagy, Preier és Hochauser századosok, majd a kör egyre tágult. Végül még honvédtisztek is csatlakoztak hozzá. A válságos napokban azonban a teljhatalommal felruházott Földváry ezredes dandárparancsnok is csatlakozott az összeesküvőkhöz, és támogatta a Batthyány eltávolításán fáradozókat. Először személyes tárgyalással, majd ennek sikertelensége után a február 4-én összehívott haditanács döntésével bírták távozásra. Az igazi célt, a vár átadását, természetesen elhallgatták előtte. Távozásának céljaként a felmentő sereg biztosítását jelölték meg, mely a Bácskában tartózkodó Nemegyeiféle, illetőleg más erőkből szerveződhet. Sikertelenség esetén az OHB-tól, Debrecenből kellett segítséget kérni. Batthyány nehezen távozott, hangoztatta, hogy a kialakult helyzet az erődben maradását igényli. Becsületén is, melyre kényesen ügyelt, csorba esne, ha most, a veszély idején hagyná el a helyőrséget. Arra is gondolt, hogy távozása a katonákra is lehangolóan hatna. Az összeesküvők arról biztosították, hogy ha a bekerítés miatt nem tudna visszajönni, a várat három hétig nem adják fel. Ha távolléte alatt az ellenség rohaméretté lőné a várat, akkor fegyverszünetet kérnek, de csak olyan kapitulációt fogadnak el, ami az őrség fegyveres eltávozását biztosítja. E biztosítékok alapján Batthyány Kázmér hajlandónak bizonyult a távozásra. De előtte még átnyújtotta Trebersburg tábornok megadásra szólító felhívását, melyet az alsó- és felsőváros elfoglalása után juttattak el hozzá. A kapitulációt elutasította. Még a haditanács napján, délután 2 órakor feleségével együtt, minden katonai kíséret nélkül, elhagyta a várat, és Kiskőszegnél átkelve a Dunán Bácskába távozott, majd Debrecenbe ment. Itt február 9. és 12. között tartózkodhatott, és Kossuthtal is találkozott. Az OHB több tisztet nevezett ki, és elrendelte, hogy jelentékeny sereggel az eszéki