Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

árulókkal s rabló csoportokkal szövetkeztek a magyar ki irtására!" Batthyány helyzetelemzése és döntő elhatározása a csak részsikert hozott csepini üktözet, az utolsó kitörés után született. Értesülve arról, hogy az ellenség a Dráva jobb partján Eszéket bekeríteni igyekszik és Csepin (Cepin) faluban nagyobb erőket vont össze, erejének kipuhatolására december 19-én felderítő akciót rendelt el. Seregét két részre osztva küldte Csepin irányába. Rácz őrnagy átkaroló hadmozdulattal, Wels őrnagy közvetlen irányban közelítette meg a falut. A Rácz őrnagy vezette sereg Tényén még az ellenség előőrsét megtámadva egy péterváradi határőrezredbe tartozó őrmestert és tizenkét katonát elfogott, de Csepint megtámadni már nem tudta, mert az erdőt átszelő utat kivágott fákkal elbarikádozták, az utakat felárkolták és a falut elsáncolták. Wels őrnagy csapata a sáncot és a falut ugyan elfoglalta, de megtartani nem tudta. A megerősített épületeket tüzérséggel nem volt képes lerombolni, az újoncok pedig az ellenség tüzelését nem állták. Ezért a felderítést befejezve visszavonultak. Úgy tapasztalták, hogy a faluban legalább két jól felfegyverzett határőrzászlóalj tartózkodott. A foglyok között a liccai, bánáti, péterváradi és varasdi ezredekhez tartozó katonákat találtak. Az ellenség vesztesége több halott, köztük két főtiszt. A magyarok közül elesett Vásárhelyi István százados. Az OHB-nak küldött beszámolójában Batthyány sajnálattal állapította meg, hogy a honvédek kitartása és vitézsége nem megfelelő, a tisztek többsége gyáván viselkedett és képzetlennek bizonyult. Külön elemezte a tüzérség eredménytelen működését. A kérdéses megerősített épületeket eltalálni is alig tudták. Egyedül a gróf Schmidegg Károly vezényelte üteg működött megfelelően. Batthyány kétségbeesetten kért ismét tüzéreket : „.. .akárki, csak jól lőni s találni tudjon".