Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

Az 1848. július 2-ra összehívott országgyűlés megnyitásakor Batthyány Pesten tartózkodhatott, de erről hiteles adatunk nincs. A felsőtábla összetétele elvileg nem változott, gyakorlatilag azonban a főnemesek nagy része távol tartotta magát annak üléseitől. A legfőbb gondot a határozatképesség megteremtése jelentette. A tábla munkája a képviselőházénál jelentéktelenebb volt. Batthyány szerepéről a július 24én tartott 7. üléstől kezdődően vannak adataink, de ekkor még fontosabb kérdések nem merültek fel. A határozatképtelenség tükröződött az innsbrucki küldöttség tagjainak kijelölésében is. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó ülés kezdetét 9 órában jelölték meg, de a szükséges 50 tag csak 10 óra után érkezett meg. Elkezdték a választást, és a jelöltek között Batthyány is szerepelt. Időközben azonban a létszám 45-re csökkent, így a határozathozatal elmaradt. Batthyány később sem lett a küldöttség tagja. Felmentési kérelmében hivatalára, a Bácskában uralkodó súlyos helyzetre hivatkozott, ami megkövetelte, hogy megyéjéhez közel tartózkodjék. Ebben az időszakban egyedül a telepítésekről szóló törvény vitájában vett részt, és a Kossuth által benyújtott tervezet sürgős tárgyalását javasolta. Azonnal vita alakult ki arról, hogy a tervezetet nyomtassák-e ki és azután tárgyalják, ahogyan azt az eljárási szabályok megkövetelték. A kincstári birtokokon végzendő magyar telepítések érdemi tárgyalásán már nem vett részt. Javaslatát, hogy az egész felsőház bizottmánnyá alakuljon át, elvetették. A soron következő ülések résztvevői között neve nem található. Széchenyi naplója bizonyítja, hogy ezekben a napokban már megyéjében készülődött a védelmi feladatok megoldására.