Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése

utolsó két évben általában magánórákon pótolták hiányosságaikat. A terminológiát magyarul kevésbé ismerik (pl. történelemből), így a felvételin nem tudják magukat jól kifejezni. A Tanárképző Főiskolán Pécsett ezért több ízben németül tettek felvételi vizsgát. Gondot az egyszerre történő nyelv és ismeretelsajátítás okoz, ami kettős megterhelést jelent. A német nemzetiségi oktatásra többségükben nem német anyanyelvűek kerülnek, akik végzésük után nem is vállalják hivatásuknak a nemzetiségi kultúra terjesztését. A nemzetiségi tanulók tulajdonképpen a nemzetiségi nyelvet és irodalmat oktató főiskolán érik utol a magyar anyanyelvű tanulókat, sőt el is kerülik őket. A legjobb végzős hallgatók végülis a nemzetiségiek sorából kerülnek ki. Számuk azonban igen kicsi, a pedagógushiányt velük megoldani nem lehet, ugyanakkor közülük is számosan más pályát választanak.

143