Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése

bet használhatják. A megoldást végül is a néhány tantárgyban végrehajtott váltás hozta meg. A német nyelvórák számát megemelték, a környezetismeret, az ének-zene, az osztályfőnöki tevékenység is kapott egy-egy többletórát. Kiscsoportos oktatást, az órákon a szabad nyelvváltást vezették be. így érték el az információ áramlásának csorbítatlanságát. A nyelv váltását óra közben többször is végre lehet hajtani, ez az óra folyásának a függvénye lett. A gyakorlat ezt a módszert igazolta, a tanulóknak semmiféle zavart nem okozott. A saját és a szakfelügyeleti értékelések a magyar integrált oktatás eredményét vizsgálva - ahonnan azt a bizonyos négy többletórát elvették - megállapította, hogy eredményük semmivel sem rosszabb, mint a hagyományos órarendben oktatott nemzetiségi nyelvoktatásban részesülő tanulócsoporté, illetve a magyar tanulócsoport tagjaié. A német nemzetiségi nyelvet viszont sokkal jobban elsajátították a nyelvoktató csoportban tanulók. A minőségbeli különbséget a német nemzetiségi szövetség oktatási bizottsága a helyszíni tapasztalata alapján elismerte. Szerintük az e kísérletben részt vevő gyerekek két-háromszor többet tudnak a hagyományos nyelvoktatásban részesülteknél. Ez a minősítés az iskolavezetés várakozását, az 50-100%-os javulást is meghaladta. Ezt tartják a járható útnak, mert a kezdeti időszakban nem kíván nagy nyelvismeretet és a fokozatosan történő bővítést végre lehet hajtani. Az 1986/ 87-es tanévben a kísérlet az 5. osztályba lépett, ahol a földrajzot és a történelmet tanítják két nyelven, valamint az ének-zenét, az osztályfőnöki órát. A német nyelvórákat változatlanul bővítve viszik tovább. Tapasztalataik szerint biológiából kellene a bővítést még elvégezni, mert a környezetismereti előzmények inkább ezt készítették elő. Az alsós nevelőket sikerült biztosítani, de a felsőben német-földrajz szakos nevelőt nem kaptak. Végülis belső megoldásként egy német-matematika szakos pedagógus, aki a Leöwey Gimnáziumban Pécsett a földrajzot németül tanulta, elvállalta a földrajznak németül történő oktatását. Tapasztalatuk, hogy a pedagógusképzés nem készült fel a tannyelvűség, vagy a kétnyelvűség szolgálatára. Szükség lenne a német és más szaktárgyak párosítására, illetőleg ilyen képesítésű pedagógusokra. A szakmai ismeretanyag oktatása nem teljes körű, hanem válogatott. A gyerekekhez közelebb álló témákat ismertetik anyanyelven is, a tőlük távolabb állókból kevesebbet, vagy egyáltalán nem merítenek. Az értékelés ugyanakkor csak a német nyelvoktatásban jelentkezik, a szaktárgy elbírálása a magyar nyelven szerzett ismeretek alapján történik. Boly missziós szerepet vállalt, kezdeményezésük után sokan érdeklődnek, elsősorban Pest és Tolna megyékből, de máshonnan is. A program helyi bővüléséhez azonban további nevelői létszám szükséges. A szülők és a gyerekek az első két évben még nehezebben vállalták a bővítést, bár a programot óvodai előkészítés is megelőzi. Később természetessé vált a beiskolázás. A szü-