Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése

bet használhatják. A megoldást végül is a néhány tantárgyban végrehajtott váltás hozta meg. A német nyelvórák számát megemelték, a környezetisme­ret, az ének-zene, az osztályfőnöki tevékenység is kapott egy-egy többletórát. Kiscsoportos oktatást, az órákon a szabad nyelvváltást vezették be. így ér­ték el az információ áramlásának csorbítatlanságát. A nyelv váltását óra köz­ben többször is végre lehet hajtani, ez az óra folyásának a függvénye lett. A gyakorlat ezt a módszert igazolta, a tanulóknak semmiféle zavart nem oko­zott. A saját és a szakfelügyeleti értékelések a magyar integrált oktatás ered­ményét vizsgálva - ahonnan azt a bizonyos négy többletórát elvették - meg­állapította, hogy eredményük semmivel sem rosszabb, mint a hagyományos órarendben oktatott nemzetiségi nyelvoktatásban részesülő tanulócsoporté, illetve a magyar tanulócsoport tagjaié. A német nemzetiségi nyelvet viszont sokkal jobban elsajátították a nyelvoktató csoportban tanulók. A minőség­beli különbséget a német nemzetiségi szövetség oktatási bizottsága a hely­színi tapasztalata alapján elismerte. Szerintük az e kísérletben részt vevő gye­rekek két-háromszor többet tudnak a hagyományos nyelvoktatásban részesül­teknél. Ez a minősítés az iskolavezetés várakozását, az 50-100%-os javulást is meghaladta. Ezt tartják a járható útnak, mert a kezdeti időszakban nem kíván nagy nyelvismeretet és a fokozatosan történő bővítést végre lehet hajtani. Az 1986/ 87-es tanévben a kísérlet az 5. osztályba lépett, ahol a földrajzot és a történel­met tanítják két nyelven, valamint az ének-zenét, az osztályfőnöki órát. A né­met nyelvórákat változatlanul bővítve viszik tovább. Tapasztalataik szerint biológiából kellene a bővítést még elvégezni, mert a környezetismereti előz­mények inkább ezt készítették elő. Az alsós nevelőket sikerült biztosítani, de a felsőben német-földrajz szakos nevelőt nem kaptak. Végülis belső meg­oldásként egy német-matematika szakos pedagógus, aki a Leöwey Gimná­ziumban Pécsett a földrajzot németül tanulta, elvállalta a földrajznak néme­tül történő oktatását. Tapasztalatuk, hogy a pedagógusképzés nem készült fel a tannyelvűség, vagy a kétnyelvűség szolgálatára. Szükség lenne a német és más szaktárgyak párosítására, illetőleg ilyen képesítésű pedagógusokra. A szakmai ismeretanyag oktatása nem teljes körű, hanem válogatott. A gye­rekekhez közelebb álló témákat ismertetik anyanyelven is, a tőlük távolabb állókból kevesebbet, vagy egyáltalán nem merítenek. Az értékelés ugyanak­kor csak a német nyelvoktatásban jelentkezik, a szaktárgy elbírálása a ma­gyar nyelven szerzett ismeretek alapján történik. Boly missziós szerepet vállalt, kezdeményezésük után sokan érdeklődnek, elsősorban Pest és Tolna megyékből, de máshonnan is. A program helyi bő­vüléséhez azonban további nevelői létszám szükséges. A szülők és a gyerekek az első két évben még nehezebben vállalták a bővítést, bár a programot óvo­dai előkészítés is megelőzi. Később természetessé vált a beiskolázás. A szü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom