Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése

A régen várt, a kétnyelvű oktatásra vonatkozó dokumentumok közül néhány 1985-re született meg. A német nemzetiségi általános iskolák kétnyelvű nevelés-oktatás programja látott napvilágot, a többi nemzetiségi iskoláé továbbra is késik. A koncepció a korábbi kudarc okát a kezdő nyelv kérdésének megítélésében látta. A német tanulók nyelvtudása ugyanis minden, az anyanyelv oktatása kiterjesztése érdekében tett kísérletet meghiúsított. Bizonyítva látja a koncepció, hogy a német nyelv az 1. osztályban nem kaphatja meg a domináns szerepet, mint ahogy az a többi nemzetiség esetében lehetséges. Az első elsajátítandó nyelvnek a magyart tekinti. Az emocionális, tradícióápoló tényezőket csak ott és akkor veszi figyelembe, amikor azok az ismeretszerzést segítik. Elismeri, hogy a német nyelvterületen az iskola a nemzetiségi jogok gyakorlásában új szerepet vállalt. Feladata elsősorban a nemzetiségi nyelv megtanítása, a lehetőség megteremtése az ideális cél, a kétnyelvűség elérésére. A német nemzetiségi lakosság igényének a jelenlegi német anyanyelvi óraszámnál magasabb óraszámban történő oktatást és nem a német tannyelvűséget tartja. A koncepció szerint az olvasás-írás tanítása magyarul történik, a németé az 1. osztály második felében. A nyelvoktató iskolákhoz képest magasabb óraszámban - 10 napos ciklusonként 1-2 többletórában - tanítanak. Intenzív előkészítés után kétnyelven folyik a környezetismeret, az ének-zene és a testnevelés oktatása. A témától függően váltakozó nyelvűek az osztályfőnöki órák. A felső tagozatban kétnyelvűek a földrajz és a történelem tantárgyak. A matematika, fikiza, kémia, biológia, technika és a rajz magyar nyelvű tantárgy, de meghatározott időben német szaktárgyi összefoglalók keretében ismertetik a rájuk vonatkozó lexikát is. Az iskola munkanyelve magyar és német úgy, hogy a német kapjon egyre nagyobb szerepet, legyen jelen az iskolai élet minden területén. A kétnyelvű oktatás alapvető célja a nyelvoktató típusoknál hatékonyabb német anyanyelvi nevelés biztosítása. Ezt a német nyelvvel történő találkozás gyakoriságának fokozásával kívánja megvalósítani, a tanórán és a tanórán kívüli nevelésben. A német nyelv használatát minden olyan területre ki szándékozik terjeszteni, ahol esély mutatkozik kétnyelvűvé nevelésre. Az alapvető nyelvi ismereteket a tanulóknak a német nyelvoktatás keretében kell megszerezni. A fő súly nem a német nyelvű ismeretszerzés mielőbbi bevezetése, hanem a nyelvoktatásban szerzett ismeretek alkalmazásán, a nyelvi készség fejlesztésen van. A nyelvoktatás a fokozatosság elve alapján felépített didaktikai rendszerben valósul meg. A fokozatosságnak megfelelően az 1. osztályban ei'őteljes szóbeli alapozás folyik, melyet követ a második félévben induló olvasás-írás. Az ének-zene oktatása kétnyelvű, a környezetismereté, a megfelelő témakörben alapfokú német nyelvhasználattal történik. A 2. osztálytól a kör a testnevelés német