Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/c. Beiskolázási eredmények

A számításhoz szükséges ismernünk a megye népességének számát összességében, az általános iskolai tanulók létszámát, a nemzetiségi oktatásban részesülő nemzetiségiek létszámát nemzetiségekként és együttesen, valamint a minősítések eredményeit.

115 A megye általános iskolai tanulóinak számát a megye lakosságának %-ában fejezzük ki és ezt az arányt a továbbiakban kulcsszámként használjuk. A megye általános iskolai tanulóinak száma 1960-ban 36 610 fő. A megye népességének száma 1960-ban 399 533 fő. 36 610 X 100 A kulcsszám = 1 = 9,2%. 399 533 A kulcsszám birtokában a nemzetiségi tanulók számából kiszámíthatjuk az általuk reprezentált nemzetiségi kulturális igényük létszámát. Nincs alapunk feltételezni ugyanis, hogy a nemzetiségi gyermekek esetében ez az öszszefüggés az átlagtól jelentősen eltérne. A számítás alapján a német kulturális igényű népesség, amelyik gyermekét nemzetiségi iskolába járatja = a német nemzetiségi tanulóknak és a kulcsszámnak a szorzatával, vagyis 2552 X 9-2 = 23 478 fő. A délszlávoknál ugyanilyen módszer alapján: 690 X 9-2 = 6348 fő. A nemzetiségi népességnek az iskolai adatokból számított számát összevetve a minősítéssel kapott adatokkal, kapjuk meg a beiskolázási arányt. A német nemzetiségi kulturális igényű lakosság esetében: 23 478 X 100 - =54,3%. 43 231 A délszláv nemzetiségi kulturális igényű lakosság esetében: 6348 X 100 = 64,2%. 9895 Együttesen : 23 478 + 6348X100 _ _J_ _±1 = 56,1%. 43 231 + 9895