Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)
II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/b. Az oktatási (művelődési) minisztérium kezdeményezése, a tanácsok gyakorlati szervezése
A távlati tervnek megfelelően történik az iskolai nyelvoktatás fejlesztése is, melynek új színfoltja, hogy olyan helyekre, városokba is bevezették, ahol eddig nem volt, illetve ahová a falvakból a nemzetiségi lakosság nagy számmal költözött (Szentlőrinc, Siklós, Sásd, Sellye, Pécs). Az iskolák számszerű növekedése mellett szaporodott az osztott tanulócsoportok, és ennek eredményeként az órarendbe beépített órák száma. Azonban még mindig csatlakozó órákon tanították a németet 34, a horvátszerb nyelvet az iskolák 44%-ában. Javult a nyelvi képesítéssel rendelkező pedagógusok aránya, de a németeknél még 32%-uk, a délszlávoknál 15%-uk nem rendelkezik nyelvi képesítéssel. Először vetődött fel, hogy a nyelvek jó elsajátításának nélkülözhetetlen feltétele a nyelvi környezet, amelyet a lakóhely és a család jelent. A körzetesítés hátránya nyilván éppen az, hogy a nyelvi környezetből a nemzetiségi gyermekeket kiragadta. Ezért tartja az előterjesztés meggondolandónak egy olyan megoldás elterjesztését, mely szerint a napközis foglalkozásokat a tanulók lakóhelyén tartanák. Ismét megállapították, hogy a nyelvoktató iskolák nem tudják biztosítani a kétnyelvűséget. A kétnyelvű iskolatípusban horvátszerb nyelven folyik az oktatás Felsőszentmártonban, ahol a humán tárgyak egy részét (földrajz, történelem) tanítják anyanyelven. A németek a kétnyelvű tanítást az országban először Bolyban kezdték meg 1982 szeptemberében. A kétnyelvű iskolahálózat továbbfejlesztése azonban nagyon lassú. Az áttérést nehezíti a német tankönyvek, munkafüzetek, kézikönyvek c-s nem utolsó sorban a tanmenet hiánya. Megoldatlan a pécsi német kétnyelvű gyakorlóiskola ügye is. Az 1983/84-es tanévben megindult a horvát-szerb gimnáziumi képzés, az általános iskolával közös igazgatás alatt. A kereskedelmi és szakmunkásképzőben csak rendkívüli tantárgyként oktatják a németet. A Pécsett felépült 100 férőhelyes nemzetiségi diákotthont egyelőre más célra használják. A Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága művelődési osztálya által elkészített ötéves terv szerint 113 az óvodai csoportok szervezése elmaradt az iskolai hálózat fejlesztésétől, ezért a legfontosabb feladatnak új óvodai csoportok indítását tartották. A nagy csoportokban az iskolára előkészítés, a kis és középső csoportokban a nyelvoktatás szélesítése a közvetlen feladat. A nemzetiségi iskolahálózatot arányosnak tartják a nemzetiségi lakosság létszámával, illetőleg eloszlásával. Üj csoportok indítását tervezték, elsősorban ott, ahol az oktatás szünetel: a személyi feltételek biztosításával Kakasdon, Mözsön, Cikón és Pincehelyen. Csoportbontást ott végeznek, ahol a tanulócsoportok létszáma és a személyi feltételek azt indokolják. Az anyanyelv és a hagyományok ápolására szakköröket szerveznek. A fejlesztés távlati tervének végrehajtására elsősorban a személyi feltételeket kívánják biztosítani, a felsőfokú beiskolázást ösztöndíjjal segítik.
