Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/b. Az oktatási (művelődési) minisztérium kezdeményezése, a tanácsok gyakorlati szervezése

zetiségi nyelvet oktató tanulócsoport megszüntetésével számoltak, ugyanakkor 40 nemzetiségi körzeti iskolában tervezték a nemzetiségi nyelvoktatás személyi és tárgyi feltételeit biztosítani. A határozatban megállapították, a nyelvoktató iskolák nem biztosíthatják kellően a megfelelő színvonalú tanítást, ezért a kétnyelvű iskolák körének a szélesítését látták szükségesnek. A minőségi fejlesztés útja tehát a kétnyelvű iskolahálózat kiépítése. A mennyiségi növekedést sem tudták a személyi és tárgyi feltételekkel követni, ezért a hiányok fokozatos megszüntetését tűzték ki megoldandó feladatul. A középiskolai képzésben Pécsett a jelentkezők kis száma miatt a szerbhorvát gimnáziumi tagozatot még nem tudták létrehozni. Pécsett a Janus Pannonius Szakközépiskolában már folyt viszont a délszláv és a német nemzetiségi óvónőképzés. A szakmunkásképzés keretében a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőben és szakközépiskolában kívánták megszervezni a német és a szerb-horvát nyelv tanítását. A körzetesítések miatt szükségessé vált új tantermek építése. A megyében épülő 776 tanteremből 240, a tantermek 30,9%-a esik a nemzetiségi nyelvet oktató körzeti iskolákra. Továbbra is megoldandó feladatként kezelték a pécsi délszláv és a bólyi német nemzetiségi általános iskola épületgondjainak a megoldását. Az 1980-1990-ig terjedő időre kidolgozott részletes fejlesztési programban meghatározták a fejlesztendő iskolákat, a fejlesztés idejét és mértékét. A horvát-szerb nemzetiségi nyelvű óvodák iránti igényt növekvőnek minősítették, ezért a meglevő intézményekben a következő fejlesztést tervezték: Mohács, Korsós úti nyelvoktató óvodában 1985/86, 1986/87, 1988/88 tanévtől egy-egy óvodai csoport fejlesztését. Mohács, Bajcsy úti óvoda 1986/87től három éven keresztül egy-egy csoport fejlesztést kap és így tannyelvűvé válik. Új nyelvoktató óvoda létesítését tervezik Siklóson, Sellyén, Drávafokon, Pécsett (Bimbó utca) egy-egy csoporttal. A nemzetiségi nyelvi képesítésű óvónők számát 11-gyei növelik. Növekvőnek tekintették az általános iskolák iránti igényt is. Kétnyelven oktató iskolát (Felsőszentmárton, Mohács Széchenyi téri iskola) szándékoznak nemzetiségi tannyelvűvé alakítani, előbbit 1982/83-tól, utóbbit 1989/ 90-től. Üj nyelvoktató iskolát Sellyén, Siklós I., és Bogádon szerveznek. Utóbbi helyen a napközi otthonba is bevezetik. A tanítói létszámot 8 fővel emelik, 1 tanítót pedig nyelvi képesítéshez juttatnak. Új általános iskolai tanárok alkalmazásával 10 fős fejlesztésre kerül sor. A középiskola iránti igény stagnáló. Üj tannyelvű középiskolaként a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola tagozataként indul 1980/81től. Fejlesztésül 2 középiskolai tanárt alkalmaznak.